2012 április-május
2012 február-március
2012 január
2011 október-november
2011 szeptember
2011 augusztus
2011 június-július
2011 május
2011 április
2011 március
2011 február
2011 január
2010 november
2010 október
2010 szeptember
2010 június-július
2010 április-május
2010 március
2010 február
2010 január
2009 december
2009 november
2009 szeptember- október
2009 június-július
2009 május
2009 március- április
2009 január-február
2008 november- december
2008 október
2008 augusztus-szeptember
2008 július
2008 május-június
2008 április
2008 március
2008 február
2007 december-2008 január
2007 november
2007 október
2007 augusztus-szeptember
2007 június-július
2007 május
2007 április
2007 március
2007 február
2007 január
2006 november-december
2006 október
2006 szeptember
2006 július-augusztus
2006 június
2006 május
2006 április
2006 március
2006 február
2006 január
2005 november-december
2005 október
2005 szeptember
2005 augusztus
2005 július
2005 június
2005 május
2005 április
2005 március
2005 február
2005 január
Electool egynapos beszerzői |tréning: március 24.
Beszerzési akadémia
Beszerzési szótár
2004 negyedik szám
2004 harmadik szám
2004 második szám
2004 első szám
 

Beszerzési akadémia

A sorozat mostani szemelvényében a következő területeket szeretnénk körbejárni:

Mi a különbség a vásárlás, a vásárolgatás és a sourcing között

Használja a vállalata a stratégiai sourcing-ot a nagyobb beszerzési kategóriákra, vagy a beszerzők egyszerűen csak "vásárolgatnak"?

Sok vállalatnál megrögzött "shoppingolók" vannak, akik úgy intézik el céges vásárlásaikat, mintha plázában járkálnának. Vaktában, minden koncepció nélkül keresik a szállítókat, írják a megrendeléseket és szállítatják le az árut. Ez a fajta beszerzési metódus (amelyet átgondolatlan beszerzésnek is hívhatunk) nagyon pazarló. Ebben a megközelítésben a beszerzendő termékeknél és szolgáltatásoknál túl sok szállítót használnak. Túl sok a "preferált" szállító, a folyamat nem hatékony, nincs elég verseny, és nincs lehetőség a nem-árfüggő szempontok (mint például minőség, szállítás, és a működtetés szempontjából fontos gyakorlati teljesítési kritériumok) mérésére.

A túl nagy mértékű "rögtönzött" vásárlás (gyakran egybekötve kicsi, illetve egyáltalán nem létező mérlegeléssel és elemzéssel) az éves eredmény romlásához vezet. Ez hosszabb távon komoly kihatással van a vállalat értékére is.

A leghatékonyabban működő társaságok megoldást találtak arra, hogy a direkt és indirekt beszerzéseiket milyen módon végezzék. Ezt stratégiai beszerzésnek (sourcing-nak) hívják. A stratégiai beszerzést mindenki egy kicsit másképpen definiálja. Mi azt mondjuk, hogy a végeredményre kell koncentrálni. Így a mi definíciónk: "a stratégia beszerzés (sourcing) egy szabályozott folyamat, amely azt szolgáltja, hogy a beszerzési szakembereket támogassa a legnagyobb értékarányú beszerzési döntések meghozatalában, javítva ezáltal a vállalat eredményességi mutatóit".

Miért mozdultak el a vezető privát, tőzsdei és multinacionális vállalatok ebbe az irányba, miért váltottak a vásárolgatásról a stratégiai sourcing-ra?

A válasz nagyon egyszerű: ha a vállalatnak van egy valóban szervezett stratégiai sourcing-ja, akkor előnyre tehet szert a többi konkurenssel szemben, és a vállalat ezt figyelembe véve nagyobb eséllyel növekszik, illetve éli túl a versenyt.

A kulcsszó: hatékonyság

Egyes vezető elemző intézetek a sourcing-ot "a leghatékonyabb irányítóeszköznek" hívják a "kitűnően működő ellátási lánc (supply chain) létrehozására". Ez a terület rendkívül gyorsan fejlődik és természetesen ezzel együtt a vállalat kompetitív előnyei is nőnek.

Egy versenyhelyzetben azok a vállalatok, akik felvállalták a stratégia sourcing kiépítését, egyértelműen lehagyják azon versenytársakat ahol továbbra is a nem szervezett beszerzésekre támaszkodnak. Azok a gazdasági egységek, amelyek stratégiai beszerzést folytatnak, több működő tőkével rendelkeznek, alacsonyabb áraik vannak és nagyobb piaci részesedést tudnak elérni.

Természetesen az állami szektorban is meg lehetne ilyen jellegű beszerzést valósítani. Erre véleményünk szerint azért még egy kicsit várni kell, de ha bevezetik, akkor a beszerzés itt is lényegesen hatékonyabb lesz, és az állam jó "erőszakszervezet" módjára okosabban tudja az adófizetők forintjait felhasználni.

Mindenesetre ezek a sourcing szervezetek (ezek tulajdonosai, menedzsmentje és ügyfelei) lesznek a nyertesek. A vesztesek pedig azon társaságok ahol ezt a stratégiai beszerzést nem valósítják meg. Abban az esetben, ha a jelenlegi vesztesek nem lépnek rövid időn belül, akkor a versenyképességük olyan hátrányba kerülhet, ahonnan a felzárkózás már egyre nehezebb. Az elmúlt időben a magyarországi társaságok az expanzióra fókuszáltak. Mára azonban elérkezett egy olyan időszak, amikor az expanziós lehetőségek kezdenek kimerülni, így a megfelelő eredmények elérése a hatékonyságnövelésben és költségcsökkentésben keresendő.

A stratégiai beszerzés egyértelmű előnyeit kár is tovább ecsetelni, hiszen sok társaság már több éve több éve működteti. Egyesek most szállnak fel erre a vonatra, akik viszont lemaradnak, lehet, hogy nem élik túl.

Tisztánlátás: avagy vigyázat, ködveszély a fogalmak területén

Mint ahogy a múltkori hírlevelünkben már összeszedtünk néhány alapvető fogalmat a beszerzés terültén, még egyszer rá kell világítani az egyes terminológiák közötti különbségekre.

Sokan homályosan látják a sourcing (azaz a beszerzés stratégiai része) és a procurement (a beszerzés operatív, tranzakcionális része) viszonyát. Egyesek keverik a sourcing-ot, procurement-et és a beszerzést.

Amikor a társaságok megpróbálják áramvonalassá tenni az indirekt és direkt beszerzéseiket, akkor a jelentések keveredése még nagyobb lehet. Például az egyik vezető a vállalatnál azt nézi, hogy mennyi pénzt lehet számítógép beszerzésén megtakarítani egy beszerzésnél. Kollégája már azt is elemezni kívánja, hogy milyen számítógépek vannak, hogyan válasszanak ki egy szállítót és a rendelési lehívásokat miképpen végezzék el a keretszerződés terhére.

Egy biztos: amennyiben a fogalmak a vállalaton belül nem tisztázottak, akkor nehéz arról beszélni, hogy miképpen legyenek az új beszerzési folyamatok és feladatkörök elhatárolva és kidolgozva. Hogyan lehet elérni az új kompetenciák kiépítését, és biztosítani azok kiaknázását hosszú távon, ha nem ugyanazt értjük alatta? A vállalatvezetők abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy azt gondolják, sikerült kiépíteni a stratégiai beszerzést, de közben továbbra is a régi módszereknek megfelelően vásárolgatnak.

Tehát az Electool definíciója:

Beszerzés = sourcing (stratégiai beszerzés, a szerződéskötésig) + procurement (tranzakciós, lehívási rész, általában (keret)szerződés megkötése után) + készletgazdálkodás

Szüntesse meg a rögtönzött beszerzéseit!

Igazi sourcing folyamat hiányában, a beszerzők nem mások, mint logisztikai irányítók, akik azzal vannak elfoglalva, hogy áralkudozásokat folytassanak, rendeléseket adjanak fel és a leszállítást leigazolják.

A vállalat rengeteg időt és energiát tölt minden egyes szállítóval való egyezkedésre, átnézik a termékeket és szolgáltatásokat, leellenőrzik a legutolsó árakat, megrendeléseket küldenek ki, a számlát befogadnak, a szállítás pontosságát leellenőrzik stb.

Tételezzük fel, hogy a vállalat beszerzéseinek 80 százaléka 50 szállítótól jön. Amennyiben a társaságnak 1000 beszállítója van, abban az esetben 950 olyan szállítóval kell az időt és energiát tölteni, amelyek nagyon kevés értéket teremtenek. Ezzel szemben az 50 legnagyobb szállító lekezelése jelenti az igazi értéket. Ha a vállalat meg akarja tartani a sourcing igazi értékét és lehetőségét, akkor a rögtönzött beszerzéseket kell megszüntetni. Ez kell, hogy legyen minden beszerzésekkel foglalkozó munkatárs első számú hitvallása. Minden egyes kategóriában fel kell állítani egy értékhatárt. Valószínűleg minden beszerzési kategóriában tucatnyi (akár több száz) olyan szállítót találunk, amelyek értékhatár alatt lesznek. Hogy miért van ezen beszállítókra szükség? Lehet, hogy nincs is szükség rájuk!

Időrendben a sourcing korábban kezdődik, mint a lehívások és megrendelések. Stratégiailag jóval előbb helyezkedik el, mint ahogy a belső igénylő leadja igényét valamilyen árura vagy szolgáltatásra.

A stratégiai beszerzés (sourcing) a vállalati részletes kiadáselemzésével indul, amely arra irányul, hogy megvizsgálja a vállalat kiadási szokásait és felmérje a szállító oldali piacot és annak jellemzőit.

A stratégiai sourcing három fő vonatkozásban tér el a "rögtönzött" beszerzésektől: