2012 április-május
2012 február-március
2012 január
2011 október-november
2011 szeptember
2011 augusztus
2011 június-július
2011 május
2011 április
2011 március
2011 február
2011 január
2010 november
2010 október
2010 szeptember
2010 június-július
2010 április-május
2010 március
2010 február
2010 január
2009 december
2009 november
2009 szeptember- október
2009 június-július
2009 május
2009 március- április
2009 január-február
2008 november- december
2008 október
2008 augusztus-szeptember
2008 július
2008 május-június
2008 április
2008 március
2008 február
2007 december-2008 január
2007 november
2007 október
2007 augusztus-szeptember
2007 június-július
2007 május
2007 április
2007 március
2007 február
2007 január
2006 november-december
2006 október
2006 szeptember
2006 július-augusztus
2006 június
2006 május
2006 április
2006 március
2006 február
2006 január
2005 november-december
2005 október
2005 szeptember
2005 augusztus
2005 július
Székhelyváltozás az |Electool Hungary-nél
Beszerzési Akadémia
Rövid összefoglaló az |optializációs eszközökről
Út az együttműködéshez
2005 június
2005 május
2005 április
2005 március
2005 február
2005 január
2004 negyedik szám
2004 harmadik szám
2004 második szám
2004 első szám
 

Út az együttműködéshez

Ebben a rövid cikkünkben arról ejtünk szót, hogy a szállítókkal való együttműködés milyen alapvető formákat ölthet. A témát nem kívánjuk kimerítően bemutatni, inkább egyfajta gondolatébresztésnek szánjuk.

A vállalatvezetők nem tudják ösztönösen annak az előnyeit, ha a cég a szállítókkal szorosabban együttműködik. Ez ahhoz az ördögi körhöz vezethet, amikor a beszerzés nehezen tudja a befektetések jogosságát megindokolni, éppen ezért az eredmények el is maradnak az elképzeltektől. Nem ismeretlen a szituáció, ugye?

A szállítókkal való együttműködés, annak evolúciója alapvetően négy, elkülöníthető részre tagozódik.

1. Az első szakasz nem szól másról, mint az alapvető árcsökkentési stratégiáról, kapcsolatról. Ez teljesen egyértelmű, minden beszerzési vezető találkozott már vele.

2. A második szakaszban a szállítókkal már költségalapú tárgyalásokat is folytatunk. Itt az az elv érvényesül, hogy mennyibe kellene kerülnie a szállító termékének.

3. A harmadik szakaszba továbblépve a vevő és a szállító a közös teljes költséget vizsgálja. Felfedésre kerülnek a jövőbeli tervek, célok, és ennek mentén történik az árazás és az egyéb szállítási feltételek kialakítása. A szállító és vevő között bizalmi viszonynak kell lennie. Ez a fajta kapcsolat még nem igazán jellemző a mai hazai gazdasági környezetre.

4. A negyedik szakasz a közös versenyelőnyökről és ellátási láncról szól, a felek itt egy valós integrációban gondolkoznak. Ez a fajta együttműködés szintén korlátozottan van jelen gazdaságunkban; de az autóiparban vagy a repülőgépgyártásban már vannak rá látványos, működő példák. Az ilyen jellegű együttműködések a jövőben nagy valószínűséggel gyorsan ki fognak teljesedni. Ebben a felállásban a beszerzésnek alapvető értékteremtő feladatai vannak, hiszen ő katalizálja a stratégiai szövetségeket.