2012 január
2011 október-november
2011 szeptember
2011 augusztus
2011 június-július
2011 május
2011 április
2011 március
2011 február
2011 január
2010 november
2010 október
2010 szeptember
2010 június-július
2010 április-május
2010 március
2010 február
2010 január
2009 december
2009 november
2009 szeptember- október
2009 június-július
2009 május
2009 március- április
2009 január-február
2008 november- december
2008 október
2008 augusztus-szeptember
2008 július
2008 május-június
2008 április
2008 március
2008 február
2007 december-2008 január
2007 november
2007 október
2007 augusztus-szeptember
2007 június-július
2007 május
2007 április
2007 március
2007 február
2007 január
2006 november-december
2006 október
2006 szeptember
2006 július-augusztus
2006 június
2006 május
2006 április
2006 március
2006 február
2006 január
2005 november-december
2005 október
2005 szeptember
2005 augusztus
2005 július
2005 június
2005 május
2005 április
2005 március
Mik a szállító kiválasztásának |a nem pénzben kifejezett tényezői?
A Szerződésmenedzsment |fontossága
10 alapkérdés, amit a |beszerzéssel kapcsolatosan |tudni kell megválaszolni
2005 február
2005 január
2004 negyedik szám
2004 harmadik szám
2004 második szám
2004 első szám
 

Beszerzési Akadémia

10 alapkérdés, amit a beszerzéssel kapcsolatosan tudni kell megválaszolni

Tíz egyszerű kérdés, amellyel a vállalatok rá tudnak mutatni a beszerzés nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló hatékonytalanságára. Ezek a kérdések felépítésben némileg hasonlítanak a honlapunkon szereplő 7 kulcshoz (www.electool.hu), így nagyon jól rávilágítanak a kritikus területekre.

A legalapvetőbb kérdés: biztos-e abban, hogy vállalata a pénzét a legjobb módszerrel költi el?

Ennek a kérdésnek a felvetése a mostani gazdasági nehézségekkel küzdő időkben rendkívül időszerű, és segít a forrásokat jobban felhasználni.

A beszerzésnek kritikus szerepe van a költségek generálásában és elemzésében, valamint a szinergia lehetőségek megtalálásában. A következő egyszerű kérdések feltevésével (melyeket ezen a területen jártas szakértők állítottak össze számos esettanulmány alapján) megkísérelhetjük a kritikus területek feltérképezését, és így lehetőségünk lesz a későbbiekben magasabb szintű kontrollt gyakorolni a költési folyamatok felett.

1. Kinek van joga beszerzési döntéseket hozni, és mik az egyes költési limitek?

Ha kizárjuk a termelési célból történő nyersanyagbeszerzéseket (melyeknél alapesetben a termelési vezető határozza meg, hogy mennyit és mikor kell rendelni), akkor a kérdés a további beszerzéseket, azaz az indirekt beszerzéseket és szolgáltatás beszerzéseket érinti. A szervezeti egységek vezetői általában megpróbálnak bizonyos költségkereteket kiharcolni különböző célokra. Ennek elérése után elkezdenek tárgyalni az egyes szállítókkal ezen költségkeretek elköltéséről.

Ezen területi vezetőknek alapjában véve ahhoz kell érteniük, hogy eldöntsék mikorra és milyen árut és szolgáltatást akarnak. A többi feladatot a beszerzési szervezetnek kell elvégeznie. Ha vannak pontosan definiált folyamataink a beszerzési döntésekkel kapcsolatban, akkor ez a tevékenység átlátható és egyszerű lesz.

2. Kinek van joga harmadik féllel szerződést kötni?

A helyes válasz: a beszerzési szervezet munkatársainak. Csak ezeket az embereket kell feljogosítani, hogy a vállalat megbízásából szállítói szerződéseket kössenek.

Ki választja ki a szállítót?

Ha sok szállító van a listán, akkor általában azok választják ki őket, akiknek jellemzően nem ez lenne a feladata. Ilyen például amikor a területi vezetők, vagy a vezérigazgató/ügyvezető választja ki a szállítót. Amennyiben a beszerzési szervezet választotta ki a beszállítót, akkor a szállítói portfolió valós stratégiai forrásként lesz kezelve. Ténylegesen menedzselhető lesz, lehetőség lesz olyan keretszerződések megkötésére, amelyek a társaság érdekeit szolgálják és csökkentik a hatékonytalanságot és a rendelési lehívások erőforrás és idő igényét.

3. Az igénylési folyamat melyik részénél kell a beszerzési szervezetnek bekapcsolódnia a munkába?

A beszerzésnek a lehető legkorábbi fázisban be kell kapcsolódnia. Ez azt jelenti, hogy a beszerzési szervezetet már a "feltételes lehetőségnél" is be kell vonni a további munkálatokba. Nagyon sok esetben a beszerzési szervezetet már csak a konkrét tárgyalásoknál veszik igénybe. Amennyiben a beszerzést a korai fázisban bevonják, akkor a beszerzési szervezet rengeteg értékes és hasznos információval és tapasztalattal szolgálhat. A beszerzés:

Van-e olyan folyamat, mellyel ki lehet választani a szállítót, le lehet szerződtetni, ill. a teljesítéseket később értékelni lehet?

Csak az lesz "elvégezve", amit mérünk is. Éppen ezért a szállítók folyamatos értékelése alapvető, hiszen ez biztosítja a megfelelő minőséget, illetve azt, hogy a minőségi elvárásoknak meg nem felelő szállítók törlésre kerüljenek a beszállítói listáról

 

4. Mennyi sürgős megrendelés vagy rendkívüli szállítás van az Ön vállalatának beszerzési tevékenységében?

Ez egy kitűnő visszacsatolás, hogy valami nem működik jól a beszerzési folyamatokban. Például:

Gyakran előfordul az, hogy az eredmény elérése érdekében szükség lesz ilyen beszerzések lebonyolítására. Ebben az esetben is a beszerzési szervezetnek kell intézkedni, és végső soron "megszegnie" a belső leszabályzásokat. Arra azonban nagyon kell ügyelni, hogy az ilyen soron kívüli és megszokott beszerzési folyamatokat felrúgó beszerzések ne válhassanak napi gyakorlattá.

5. Hogyan lehet mégis megtakarításokat elérni?

Itt szükséges definiálni, mit is értünk megtakarításon.

Megtakarítás lehet:

Különböző más "költségelkerülések" is ide tartoznak, ilyenek például:

A megtakarítások elérésére számos eszköz van. Ezek közül az egyik leghatékonyabb egy, a szervezeteken átnyúló, beszerzésekkel foglalkozó csapat felállítása, ahol az egyes tagokat elkülönülő beszerzési területekről választják ki, vagy külsős beszerzési szakértőket vonnak be.

Az egyes költési területek különálló elemzése lehetőséget ad arra, hogy a szállítókat és szállításokat fókuszáltabban és hatékonyabb módon kezeljük. A különböző szakértői tudások egyesítése és a hatékonyságnövelő intézkedések foganatosítása gyors eredményeket hozhat. Az ilyen viszonylag csekély befektetéssel járó intézkedések könnyen átforgathatók egy folyamatos, ún. Állandó minőségjavító folyamatba, mely optimális eredményt fog hozni.

 

Folytatás a következő hírlevelünkben.