2012 április-május
2012 február-március
2012 január
2011 október-november
2011 szeptember
2011 augusztus
2011 június-július
2011 május
2011 április
2011 március
2011 február
2011 január
2010 november
2010 október
2010 szeptember
2010 június-július
2010 április-május
2010 március
2010 február
2010 január
2009 december
2009 november
2009 szeptember- október
2009 június-július
2009 május
2009 március- április
2009 január-február
2008 november- december
2008 október
2008 augusztus-szeptember
2008 július
2008 május-június
2008 április
2008 március
2008 február
2007 december-2008 január
2007 november
2007 október
2007 augusztus-szeptember
2007 június-július
100 legjobb, a beszerzéssel|kapcsolatos tanács
Új aukciós rendszer
E-kereskedelmet ösztönző|pályázatok
Beszerzési Akadémia
2007 május
2007 április
2007 március
2007 február
2007 január
2006 november-december
2006 október
2006 szeptember
2006 július-augusztus
2006 június
2006 május
2006 április
2006 március
2006 február
2006 január
2005 november-december
2005 október
2005 szeptember
2005 augusztus
2005 július
2005 június
2005 május
2005 április
2005 március
2005 február
2005 január
2004 negyedik szám
2004 harmadik szám
2004 második szám
2004 első szám
 

Beszerzési Akadémia

2005-ben, a jelentős visszhangot kiváltó lenti cikk megírásakor a szerző, Dave Stephens az Oracle egyik vezetője volt. Közel tíz évet dolgozott az Oracle beszerzési alkalmazásainak fejlesztési vezetőjeként, és több éven át a cég alelnöke volt.

2006-ban azonban egy új, ügyfélközpontú, alacsony működési és fenntartási költségű beszerzési szoftver kifejlesztését határozta el, több vezető szakértő kollégával együtt.

Az Oracle-ből kivált fejlesztőkkel 2006-ban létrehozta a Coupa nevű vállalatot, amelynek terméke az ingyenesen letölthető és emellett enterprise változatban is forgalmazott ProcurementTool.

A ProcurementTool egy nyílt forráskódon alapuló e-beszerzési rendszer, amelyet Magyarországon az Electool képvisel és vezetett be a piacra. A vállalatirányítási és közbeszerzési rendszerekkel integrálható megoldás standard verziója díjmentesen letölthető. Széles funkcionalitással bír, és nagyon könnyen kezelhető: az igényléstől a jóváhagyáson át a számla befogadásáig úgy automatizálja a kis-közép /nagyvállalatok beszerzési folyamatait, hogy a beszerzés egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb és kontrolláltabb legyen.

 

Központi irányelvű beszerzés (Center-Led Procurement - CLP)

Mi a központi irányelvű beszerzés (CLP)?

A CLP egy olyan beszerzési modell, amely egyaránt megfelel az üzletágak igényeinek és az adott termékek és szolgáltatások sajátos jellemzőinek. A CLP különböző (központosított, decentralizált és vegyes) beszerzési modelleket alkalmaz attól függően, ki, hol és mit vásárol.

A CLP szétválasztja a beszerzés fizikai és logikai helyét: a fizikai beszerzésre ott és úgy kerül sor, ahol és ahogy az a legésszerűbb, miközben a beszerzési szervezet biztosítja a folyamathoz a struktúrát, a szakértelmet és a méréseket.  

Miért lesz egyre népszerűbb a központi irányelvű beszerzés?

Lou Gerstner, az IBM korábbi elnök-vezérigazgatója „Who Says Elephants Can’t Dance” c. könyvében kimondta azt, amit a beszerzési szakértők már évtizedek óta tudtak: a beszerzés központosítása a megtakarítások elérésének egyik legfontosabb eszköze. A vállalati szintű, első nagy megtakarítási hullámot valóban a konszolidált, együttes beszerzés eredményezte.

Habár még mindig dollármilliós nagyságrendű megtakarítási lehetőséget tartogat a központosított beszerzés, a vezető cégek máris számolnak a központosítás korlátaival, és keresik az új megoldásokat.

Mivel a CLP jelentős megtakarításokat ígér, élénk érdeklődést váltott ki a beszerzési szakértők körében. Azonban nem szabad alábecsülni a CLP-ben rejlő kihívásokat: bevezetése előtt meg kell érteni a rendszer irányelveit, működési modelljét és a szükséges méréseket.

A központosított beszerzés korlátai

Az összetettebb szerkezetű vállalatoknál a teljes körű központosítás nem mindig üdvös avagy kívánatos. A központosított beszerzés például nem mindig tud többet vagy jobbat, mint azok a helyi beszerzők, akik kiválóan ismerik szűkebb környezetük beszállítói piacát és fogyasztói szokásait, vagy vannak olyan termékek és szolgáltatások - klasszikus példa erre a hóeltakarítás), amelyek beszerzésére nem a központi beszerzés a legalkalmasabb. Ráadásul bizonyos szervezeti előírások, adószempontok vagy törvényi szabályozások gyakran helyi szakértelmet igényelnek még akkor is, ha az adott termék vagy szolgáltatás központilag is beszerezhető lenne.

Számos cég beszerzése kísérletezett már a központosított és a decentralizált beszerzés felcserélésével. E két pólus közti ingázás - és más, vegyes modellekkel való kísérletezések - után a beszerzési vezetők közül sokan látták meg a CLP-ben ezen ellenpontok szintézisének a lehetőségét. A CLP ugyanis - attól függetlenül, hogy a beszerzést a központban vagy helyi szinten bonyolítják le, sikerrel tágítja ki a beszerzés kereteit. A központi beszerzésnek úgy van hatása a helyi beszerzési folyamatokra, hogy a költséghelyek a „Legjobb gyakorlat” szerint járnak el olyan területeken is, amelyekre a központnak nincs közvetlen ráhatása.

De a CLP-t nem könnyű megvalósítani. Ahhoz, hogy a CLP-vel a lehető legnagyobb megtakarításokat tudjuk elérni, a beszerzési vezetőknek három fontos területen kell megújulniuk: irányelvekben, működési modellben és a mérésekben.

Irányelvek

A megfelelő irányelvek kidolgozása a CLP-ben még fontosabb, mint a központosított beszerzésnél. A teljesen központosított beszerzésben (elméletileg legalábbis) minden beszerzés „egykapus”, de a CLP ennél rugalmasabb. Éppen ezért szükséges kidolgozni azokat a lényeges pontokat, amelyek szabályozzák az összes, a vállalat legjobb szakértői által bonyolított beszerzést. Ezáltal egy adott beszerzést különböző, önálló üzleti területek is végrehajthatnak.

A beszerzésnek azonban reálisan kell felmérnie a szervezeten belüli pozícióját: ha egyoldalú diktátummal próbálja meg ráerőltetni az üzletágakra az irányelveket, azzal saját hitelét teszi kockára. A beszerzési vezetők olyan bizottságok létrehozásával nyerhetnek befolyást, amelyekben területi és szakmai képviselők, de akár beszállítók is helyet kaphatnak. Ez a kompromisszumos megoldás nagyobb megtakarítást eredményez, mivel az üzlet által is támogatott döntések sokkal komolyabb elkötelezettséget eredményeznek. Egyedi esetekre vonatkozó külön irányelvek kidolgozása helyett inkább a legfontosabb kategóriák részleteire, valamint a kevésbé fontosak általánosságaira kell összpontosítani. Nem érdemes minden apró helyzetet lefedő irányelvet kidolgozni: a beszerzés irányításával a bizottságok 10-20 stratégiai jelentőségű kategóriára kell, hogy ezt megtegyék. A beszerzés ebben a csapatmunkában a rejtett költségekre és a megtakarítási lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Amennyiben lehetséges, a végrehajtás felelősségével az üzletágvezetőket kell megbízni.

Az irányelvek bevezetése és alkalmazása a CLP-ben sokkal összetettebb, mint a központosított beszerzésben, de a rutin jellegű tranzakciók automatizálásával a beszerzési szakértők több időt fordíthatnak a speciális esetekre és a komoly elemzésekre (pl. szerződéses lefedettség, törvényi megfelelés).

Működési modell

A CLP keretein belül sokféle - központosított, átmeneti (transfer), központi és decentralizált - beszerzési modell létezik. Mivel a CLP ezek közül bármelyiket alkalmazhatja, mind a szervezetnek, mind a rendszernek rugalmasnak kell lennie. A legnagyobb kérdés: hogyan lehet irányítani azokat a tranzakciókat, amelyek nincsenek a beszerzés közvetlen ellenőrzése alatt? Ehhez új kapcsolatokat kell kiépíteni, és új készségekre kell szert tenni. Ilyenek például: tervezési és szerkesztési készség, hogy megértsük az innováció hatását az árra és teljesítményre; IT-ismeretek, hogy értékelni tudjuk a műszaki megoldásokban élen járó beszállítókat és javítani tudjuk a belső rendszereket; kommunikációs készség, hogy hatni tudjunk másokra és meggyőzzük őket a beszerzési kezdeményezések szükségességéről.

A többféle működési modell együttes alkalmazása komoly feladat elé állítja a számítástechnikai rendszereket is. Az automatizálásnak olyan rugalmasnak kell lennie, hogy a különböző kategória- és szervezeti kombinációkon alapuló eltérő modellek is működőképesek legyenek. Ha pl. egy egyedi alkatrész megrendelésére központilag került sor, de beszerzése helyi szinten, a kínai leányvállaltnál történt, a CLP-nek kezelnie kell a központi szerződéstől a helyi beszerzésig terjedő teljes szabályrendszert.

Kevésbé szembeötlő haszna a különböző beszerzési modellek alkalmazásának az, hogy szétválasztható a beszerzés fizikai és logikai helye, így a folyamat egyes szakaszai bárhol megvalósulhatnak. Erre jó példa, amikor egy cég a megtakarítás érdekében alacsonyabb költségű helyre költöztet bizonyos beszerzési funkciókat.  Legalább ugyanennyi hasznot hoz ennek a fordítottja is, azaz amikor magas hozzáadott értéket jelentő tevékenységeket (Best Practice kidolgozása, ajánlatkérés, szerződéses template-k, piackutatás) olyan helyre telepítenek, ahol a legkitűnőbb szakértelem társul a feladathoz.

Mérések

A CLP-ben új típusú méréseket kel alkalmazni, és komoly kihívás jelent olyan költésekben elért megtakarításokat dokumentálni, amelyeket nem ellenőriz közvetlenül a CLP. Alapvető fontosságú az azonnali kiindulási mérések elvégzése, és az ezt követő gyors eredmények kimutatása. A CLP szükségszerűen új folyamatokat, gyakran új beszállítókat is előír az üzleti területeknek, amelyek ellenállást fognak tanúsítani, ha a beszerzés nem szolgál bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy az eredmények érdekében igenis megéri változtatni.

Amint a CLP megalapozta kezdeti hitelét, a mérések középpontjába is más kerül. A megrendelési adatok begyűjtése a konszolidálás érdekében továbbra is igen fontos marad, de már a stratégiai mérések kerülnek előtérbe. A beszerzési vezetők mérik a beszállítók teljesítményét, miközben az üzletágak elkötelezettséget vállalnak az irányelvek, valamint a szerződéses és törvényi előírások betartására. Ennyi paraméter követése mellett a beszerzési szakértőknek saját forrásból bármikor naprakész információkkal kell rendezniük, ahelyett, hogy az IT-től vagy a külső tanácsadóktól várják a jelentések elkészítését.

Mivel a rossz adatminőség megnehezíti az érdemi munkát, a beszerzésnek vezető szerepet kell játszania a minőségi adatkezelésben, és meg kell ismertetnie az egész szervezettel a naprakész, hiteles adatok fontosságát. A beszerzésnek elsőként kell pénzt és erőforrást áldoznia erre a célra, az IT osztálynak ugyanis önállóan nagy valószínűséggel nem lesz elegendő kapacitása, érdeklődése vagy elkötelezettsége, hogy teljes mértékben támogasson egy ilyen vállalati szintű célkitűzést.