2010 június-július
2010 április-május
2010 március
2010 február
2010 január
2009 december
2009 november
2009 szeptember- október
2009 június-július
2009 május
2009 március- április
2009 január-február
2008 november- december
2008 október
2008 augusztus-szeptember
2008 július
2008 május-június
Beszerzési akadémia: |Beszerzési teljesítmény-mérések
Beszerzés, mint stratégiai távlat - |A beszerzés jelentősége |globális környezetben
Új funkcionalitások |a ProcurementTool-ban
Eseménydús sporthónap
Új irodába költözik az Electool
Újabb ISO audit az Electool-nál
Jelöljön valakit az Év |Beszerzési Menedzsere címre!
2008 április
2008 március
2008 február
2007 december-2008 január
2007 november
2007 október
2007 augusztus-szeptember
2007 június-július
2007 május
2007 április
2007 március
2007 február
2007 január
2006 november-december
2006 október
2006 szeptember
2006 július-augusztus
2006 június
2006 május
2006 április
2006 március
2006 február
2006 január
2005 november-december
2005 október
2005 szeptember
2005 augusztus
2005 július
2005 június
2005 május
2005 április
2005 március
2005 február
2005 január
2004 negyedik szám
2004 harmadik szám
2004 második szám
2004 első szám
 

Beszerzési akadémia: Beszerzési teljesítmény-mérések

A beszerzési teljesítmény mérése bonyolult feladat. Íme három olyan jellemző hiba, amelyeket gyakran elkövetünk:

 

1. hiba – A költségmegtakarítás az egyetlen mérték.

Az egyik legfontosabb mérési adat, amit a beszerzés megoszthat a cég menedzsmentjével: a költségmegtakarítás. Mivel valóban egy igen fontos számról van szó, nem lehet ez az egyetlen teljesítményértékelési szempont. Ha így lenne, a beszerzőket ez akár arra is sarkallhatná, hogy az alacsonyabb ár érdekében feláldozzák a minőséget, a határidőre történő szállítást és/vagy a beszállító egyéb szolgáltatását. Éppen ezért a költségcsökkentés mutatóját ki kell egészíteni az egyéb beszerzési szempontokkal is, így nyerve pontos képet a beszerzésnek az összköltségekre (TCO) és a cég teljes körű eredményeire gyakorolt hatásáról.

 

2. hiba – Mértékként nem a nettó költségmegtakarítást alkalmazzuk.

A költségmegtakarítás kiszámításakor az áremelkedéseket le kell vonni az árcsökkentésekből, így kapjuk meg a nettó költségmegtakarítást. Ennek a módszernek az egyik oka az, hogy a cég vezetése azt várja, a lejelentett költségmegtakarítások megegyezzenek az aktuális profitnövekedéssel.

Figyelembe kell azonban venni a beszerzés motivációit is. Amennyiben csupán bruttó költségmegtakarítást számolunk, ez a beszerzőket arra késztetheti, hogy a nagy költésű kategóriák áremeléseinek a minimalizálása helyett inkább olyan, kevésbé kritikus kategóriákra összpontosítsák erőforrásaikat, ahol esély van árcsökkentésre. Ez viszont összességében kisebb mértékű pozitív hatással van a vállalat profitjára.

 

3. hiba – A célkitűzések kidolgozásakor figyelmen kívül hagyjuk a piaci tendenciákat.

Vannak olyan beszerzési vezetők, akik a költségmegtakarítási célok kitűzésekor a tavalyi év adataiból vagy más tetszőleges számokból indulnak ki. Ez hibás hozzáállás.

Az utóbbi években számos üzletágban jelentős árváltozások voltak. Ha a beszerzési szervezet évről évre árcsökkentést ígér olyan piacokon, ahol az árak gyorsan emelkednek, a cég vezetése nagy valószínűséggel csalódottan fogja tudomásul venni a kitűzött célokkal összevetett valós teljesítményt. Ezért fontos figyelembe venni a piaci feltételeket a beszerzési célkitűzések megfogalmazásakor.

Ez nem azt jelenti, hogy az áremelkedést készségesen tudomásul kell venni csak azért, mert ez a piaci tendencia, hanem azt, hogy a célok meghatározásakor tudnunk kell megbecsülni, hogy határozott erőfeszítésekkel mennyire ellensúlyozhatjuk a piaci áremelkedéseket.