Beszerzési akadémia
A téves megtakarítási becslés hatása a beszerző karrierjére
Egy érdekes cikket mutatunk a nemzetközi sajtóból, mely arról szól, hogy milyen túlvállalásokba eshet egy beszerző, és milyen problémák lehetnek, ha csak a megtakarításokra fókuszál.
Legyen szó az éves célkitűzésekről vagy egy új szerződés aláírásáról, számíthatunk arra, hogy beszerzési munkánk eredményességének megítélése érdekében rendszeresen nekünk fogják szegezni a kérdést: mennyi megtakarítást remélünk?
Bármilyen erős is a késztetés, hogy a jobb benyomás kedvéért túlzó megtakarítási becslést mondjunk, ha ezek az év végén vagy a szerződés lejártával nem teljesülnek, a tekintélyünkön - és esetleg a bónuszon - esik csorba.
Ahogy más kockázatos esetekben, úgy ilyenkor is tervszerűen kell kezelnünk az esetleges buktatókat.
A kockázatkezelés tervezése ebben az esetben az alábbi feladatokat jelenti:
- azon kockázatok beazonosítása, amelyek megakadályozhatják terveink megvalósítását
- minden egyes kockázat előfordulási valószínűségének a meghatározása
- tervkidolgozás a kockázat elkerülésére, mérséklésére, átalakítására vagy elfogadására
Az alábbiakban felsorolunk néhány szokásos esetet a szállítóváltáskor kalkulált megtakarítási becsléseket fenyegető kockázatokra. Az egyes kockázatok valószínűségének a meghatározása és a tervezés kidolgozása saját hatáskörben megvalósítandó feladat.
1. Kockázat: Az új beszállító nem az elvárások szerint teljesít.
Ha egy éveken át jól teljesítő beszállítót cserélünk le egy olyan újra, amelyik nem képes azonnal a szokásos teljesítményt nyújtani, a belső felhasználó partnereink nem lesznek megértőek. Ilyen esetben nagy valószínűséggel arra kényszerülünk, hogy visszatérjünk a költségesebb, de már megszokott beszállítóhoz.
2. Kockázat: Az új beszállító idővel árat emel.
A megtakarítási becslések általában az új beszállítók árajánlatai alapján készülnek. Bár szerződéssel jogi értelemben is kötelezhetjük a beszállítót az ár tartására, mégis előfordulhat, hogy a beszállító ezt nem teljesen veszi figyelembe.
3. Kockázat: A vállalat kevesebb szolgáltatást vagy terméket vásárol a tervezettnél.
A megtakarítást általában a beszerzendő mennyiség és az évről évre jelentkező árkülönbözet szorzataként számítjuk ki. Így amennyiben a mennyiség a vártnál kisebb lesz, a megtakarítás is csökken. Vajon mennyire lehetünk biztosak abban, hogy ismerjük az igényeket és a tényleges megrendelés nem lesz lényegesen kevesebb a becsültnél?
4. kockázat: A vállalat dolgozói nem a szerződött partnerektől rendelnek.
A megtakarítások általában arra a feltételezésre épülnek, hogy a munkatársak 100%-ban tiszteletben tartják azt az elvárást, hogy csak a kijelölt szerződött beszállítótól rendelnek. Ennek ellenére előfordulhatnak kivételek. Hogyan szavatolhatjuk azt, hogy a cégen belül mindenki csak a keretszerződött beszállítót vegye igénybe?
