2012 április-május
2012 február-március
2012 január
2011 október-november
2011 szeptember
2011 augusztus
2011 június-július
A legyártott javak valós költsége
Tippek a stratégiai beszerzési |tanácsadó kiválasztásához
2011 május
2011 április
2011 március
2011 február
2011 január
2010 november
2010 október
2010 szeptember
2010 június-július
2010 április-május
2010 március
2010 február
2010 január
2009 december
2009 november
2009 szeptember- október
2009 június-július
2009 május
2009 március- április
2009 január-február
2008 november- december
2008 október
2008 augusztus-szeptember
2008 július
2008 május-június
2008 április
2008 március
2008 február
2007 december-2008 január
2007 november
2007 október
2007 augusztus-szeptember
2007 június-július
2007 május
2007 április
2007 március
2007 február
2007 január
2006 november-december
2006 október
2006 szeptember
2006 július-augusztus
2006 június
2006 május
2006 április
2006 március
2006 február
2006 január
2005 november-december
2005 október
2005 szeptember
2005 augusztus
2005 július
2005 június
2005 május
2005 április
2005 március
2005 február
2005 január
2004 negyedik szám
2004 harmadik szám
2004 második szám
2004 első szám
 

A legyártott javak valós költsége

Ez a cikkünk költségkontrollinggal foglalkozik. Természetesen ez a téma nagyon komplex, de megpróbáltuk röviden, és remélhetőleg közérthetően a legnagyobb költségelemeket felsorolni és számba venni (nem árt, ha a beszerzők is rendelkeznek alapismeretekkel).

A legyártott javak költsége az egyik legfontosabb számítás, ha a gyártó cég az értékesített javak teljes költségét szeretné meghatározni.

A legyártott javak költségének szokásos számítási módja igen egyszerű:
- A számítás kezdő napján gyártás alatt lévő javak
- plusz a direkt költségek (anyag- és bérköltség)
- plusz a gyártási rezsiköltségek
- mínusz a számítás utolsó napján gyártás alatt lévő javak.

Ennél bonyolultabb azonban ezeknek a költségeknek a nyomon követése.
A pontos számítás egyik standard módszere egy olyan gyártási költségtáblázat, amely három fő költséghelyet tartalmaz: a felhasznált direkt anyagokat, a direkt béreket és az indirekt költségeket.

Felhasznált direkt anyagok
A legyártott javak költségének kiszámolásában négy olyan kritikus szám lehetséges, amelyek az anyagmenedzsment rendszerek pontos adatain alapszanak:
- kezdő nyersanyag-leltár
- a beszerzett nyersanyag költsége
- a periódus végéig felhasznált összes nyersanyag
- a végső nyersanyag-leltár.

Direkt bérköltségek
Ez talán a legkönnyebben nyomon követhető adat, a bevett könyvelési gyakorlatnak és a bérelszámolásnak köszönhetően ugyanis ezek a számok könnyen hozzáférhetőek. Ebbe a költségbe nem csak a direkt bérek taroznak bele, hanem minden olyan juttatás is, amelyben a termelésben szerepet játszó munkaerő részesül.

Indirekt költségek / Gyártási rezsiköltségek
Ezeket a költségeket talán a legnehezebb meghatározni. Az indirekt költségekhez sorolandóak az alábbiak:
- Indirekt anyagok az irodaszerektől kezdve a gyártási felszerelések pótalkatrészéig
- Indirekt bérköltségek (pl. humán erőforrások, könyvelés, beszerzés, létesítménygazdálkodás, vezetőség)

Az egyéb rezsiköltséghez az alábbiak tartoznak:
- A gyárépület értékcsökkenése
- Gyártógépek értékcsökkenése
- Biztosítás és adók a gyárépületekre

Végső számítás
Ezekkel az adatokkal a számítás egy sima összeadási és kivonási műveletből áll, a következő lépés az értékesített javak költségének a kiszámítása. Ennek a közbeeső lépésnek fontos szerepe lehet a költségmenedzsment stratégiáról meghozandó döntés esetén, de a hosszú távú termelési döntések meghozatalakor az értékesített javak költségeivel kell számolni.