KOMMENTÁR A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN ELEKTRONIKUSAN

GYAKOROLHATÓ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK SZABÁLYAIRÓL,

VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ

257/2007. (X.4.) KORMÁNYRENDELET ÉRTELMEZÉSÉHEZ

1. A KOMMENTÁR CÉLJA

A Kormány elfogadta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló kormányrendeletről szóló előterjesztést, melynek eredményeként 2008. január 1-jén hatályba lépett a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet). A jogszabály legfőbb célja, hogy azonosítsa az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményeket, meghatározza az elektronikus árlejtés részletes szabályait, lehetővé téve az ajánlatkérők számára ennek a jelentős költségvetési megtakarítás elérésére képes beszerzési technikának az alkalmazását. A kormányrendelet ezen túlmenően az ajánlatok elektronikus megküldésének, illetve fogadásának szabályait is rendezi. A jogszabály legfőbb újdonsága, hogy szakít az egyetlen kormányzati szolgáltatón alapuló koncepcióval, és megteremti az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások liberalizált piacát.

Jelen kommentár a Rendelet gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget.

2. ELŐZMÉNYEK

A Rendelet elkészítésének feladatát a 2240/2005. (X. 28.) Korm. határozat 1. e) pontja tartalmazza. Az elektronikus eljárási cselekmények és az elektronikus árlejtés  alkalmazási lehetőségének megteremtését az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK (2004. március 31.) a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló irányelve, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló irányelve (a továbbiakban: új közbeszerzési irányelvek) a tagállamok döntési körébe utalja.

A Kbt. hatályba lépésekor azonban még nem voltak hatályban az új irányelvek, ezért sem a Kbt.-ben, sem az első végrehajtási rendeletekben  nem jelenhettek meg azok a beszerzési technikák szabályozásunkban, mint az elektronikus árlejtés, vagy elektronikus katalógus.

A Rendelet elkészítésének közvetlen indokát az adta, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) módosító 2005. évi CLXXII. törvény 2006. július 1-jétől lehetővé tette az elektronikus árlejtés lefolytatását a közbeszerzési eljárások törvényben meghatározott típusaiban. Az elektronikus árlejtés részletes szabályainak meghatározását a Kbt. külön jogszabályra utalta, e szabályok megalkotásának hiányában azonban a törvényi lehetőséggel az ajánlatkérők nem élhettek.

A gazdálkodó szervezetek piaci beszerzéseinek informatikai támogatása területén időközben hazánkban is, akár az európai közbeszerzési gyakorlatban, olyan beszerzési technikák jelentek meg, mint például az elektronikus katalógus-szolgáltatás, vagy az elektronikus árlejtések (köznapi nevén elektronikus aukció), melyek lebonyolítása megtakarításokat, illetve a beszerzési folyamat hatékonyabbá tételét eredményezte. Nem véletlen tehát, hogy az új közbeszerzési irányelvek részletesen tartalmazzák az európai közbeszerzésben már meghonosodott elektronikus árlejtés lefolytatásának módját, melyet a Rendelet is átvett.

Tekintettel arra, hogy a beszerzési piacon működő szolgáltatók már gyakorlatot szereztek a profitorientált szféra beszerzéseinek dinamizálásában elektronikus aukció biztosításával, olyan szolgáltatás áll rendelkezésre, melyet állami beruházás nélkül, hosszadalmas felkészülés nélkül, saját forrásból képesek nyújtani az érintettek. Ez egyben lehetőség is arra, hogy a professzionális beszerzési szakmai támogatást nyújtó szolgáltatók megjelenése a közbeszerzésben jótékony hatással legyen a hazánkban egyértelműen jogi kérdésként kezelt eljárásközpontú felfogás változására.

Az elektronikus árlejtés mellett említett elektronikus katalógus létrehozatala és menedzselése az irányelveknek nem része, de egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra közbeszerzési környezetben is. Ennek érdekében a Rendelet kitér ezen, a központosított közbeszerzésben már alkalmazásra kerülő szolgáltatásra, s ezzel egyértelművé teszi az elektronikus beszerzési technikák körének bővülését, azaz elhelyezi a közbeszerzési eljárások elektronikus támogatásának spektrumában ezt a szolgáltatást is, mely a Kbt.-ben megjelent helyben központosított közbeszerzésben, továbbá a központosított közbeszerzésben vélhetően szélesebb körben kerül alkalmazásra.

Várhatóan elsőként az elektronikus árlejtés lebonyolításában működnek majd közre a szolgáltatók. Miután az eljárási technikára valós igény mutatkozik, a szolgáltatást pedig jelenleg is számos szolgáltató képes nyújtani, a szabályozás feladata volt lehetővé tenni egyes közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus támogatását, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazását az ajánlatkérők számára mind az önálló rendszerkiépítés- és eljárás-lebonyolítás útján, mind szolgáltatók közreműködésével, alkalmazás-szolgáltatás útján.

A Rendelet megalkotásának legfőbb célja – annak leírása mellett, hogy az elektronikus eljárási cselekmények lebonyolítása milyen módon történhet – egy olyan keretrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a piaci szolgáltatók versenyét a közbeszerzések egyes eljárási cselekményeinek elektronikus támogatása területén.

A Rendelet a központosított közbeszerzésben kötelezővé teszi az elektronikus árlejtés alkalmazását. Annak érdekében azonban, hogy a központosított közbeszerzésről szóló 168/2004. (V.25.) Korm. rendelet (továbbiakban Központosított Rendelet) alanyi hatálya alá tartozó szervezetek beszerzései vonatkozásában érvényesülhessen az a kormányzati szándék, amelynek értelmében az adatkezelésben egy egységes kormányzati (és ezen belül közbeszerzési) adatvagyon kialakítására kell törekedni, az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások körében az elektronikus árlejtés kiemelt termékként történő meghatározása történt. Ezzel a megoldással vált elkerülhetővé, hogy eltérő üzleti folyamat és munkafolyamat kezelésen alapuló, szigetszerű megoldások jelenjenek meg a Központosított Rendelet alanyi hatálya alá tartozó szervezetek beszerzéseinek területén. A kiemelt termékkörbe kerülés ezen túlmenően az elektronikus árlejtés szolgáltatás minőségi kontrolljaként is szolgál, továbbá kiegészíti a célzottan keretjellegű jogi szabályozást egy alacsonyabb szintű, rugalmas szabályozással a szolgáltatókkal, valamint a szolgáltatásokkal szembeni követelmények precíz meghatározása érdekében. Mindezeken túl a központosított közbeszerzésben megvalósuló aggregációs elv, azaz a beszerzési potenciál növekedése az eseti beszerzésekhez képest további kedvezményt jelenthet az elektronikus szolgáltatások díjai vonatkozásában. Kiemelt termékként tehát az elektronikus árlejtés jelenik meg, nem valamennyi lehetséges elektronikus közbeszerzési szolgáltatás. A normatíva-rendszer felépítése azonban megkívánta, hogy a kiemelt termék (elektronikus árlejtés szolgáltatás) megnevezése mellett a felsőbb kategóriát jelentő „elektronikus közbeszerzési szolgáltatások” címke is megjelenjen.

Néhány alapvető követelménytől eltekintve (pl. működő minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszer, ügyfélszolgálat, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy közbeszerzési referens igénybevétele) nem támaszt a Rendelet speciális, piacra lépési korlátként jelentkező feltételeket a szolgáltatókkal szemben. Mindemellett nem zárja ki a Rendelet, hogy az ajánlatkérő szolgáltató igénybe vétele nélkül bonyolítson le elektronikus közbeszerzést. Gondolunk itt elsősorban azokra az ajánlatkérőkre, melyek számára méretgazdaságos megoldás saját aukciós szolgáltatást működtetni, mert már eredetileg is rendelkezésre áll, illetőleg mert egyéb, nem közbeszerzési eljárásaik során gyakran igénybe veszik. Különös tekintettel érvényes mindez azon közszolgáltatókra, akik/amelyek az új közbeszerzési irányelvek hatályba lépésétől folyamatosan kezdeményezték a lehetőség megteremtését. Hasonlóképpen érdekes lehet akár saját szoftver alkalmazása más nagyobb ajánlatkérőknél abban az esetben, amikor a későbbiekben saját katalógus működtetése során elektronikus árlejtés alkalmazásával kívánják biztosítani a dinamikus verseny lehetőségét például helyben központosított közbeszerzésben saját intézményeik számára. A Rendelet legfőbb újdonságát tehát – az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások nyújtásának piaci szolgáltatók számára történő lehetővé tételével - annak piacbarát szemlélete adja.

A Rendelet tartalmazza a közbeszerzési eljárások egyes eljárási cselekményeinek elektronikus lebonyolítására vonatkozó alapvető, garanciális szabályokat. A Rendelet összhangban van a technológiasemlegesség követelményével, és mellőzve műszaki részletszabályok meghatározását, általános, keretjellegű biztonsági követelményeket határoz meg.

A Rendelet tartalmazza a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételére irányuló kérelmek és hirdetmények elektronikus úton történő benyújtására vonatkozó szabályokat, valamint az ajánlatok elektronikus úton történő megküldésére, az ajánlatok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, az eredményhirdetésre vonatkozó rendelkezéseket. A Rendelet megállapítja továbbá az elektronikus árlejtés lebonyolításának folyamatára vonatkozó részletes előírásokat, ideértve az ajánlati kötöttség speciális szabályait, az árlejtés lebonyolítása során bekövetkező üzemzavar esetén követendő eljárásrendet, az árlejtés lezárására vonatkozó szabályokat.

3. GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT, A TÖBBSZEREPLŐS MODELL ALKALMAZÁSA

A Rendelet előkészítését átfogó gazdasági hatásvizsgálat előzte meg, amelyet az előterjesztők közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. közreműködésével folytattak le. A vizsgálat nem terjedt ki az elektronikus közbeszerzés teljes vertikumára, csupán az elektronikus árlejtéssel, mint az elektronikus közbeszerzés jól elkülöníthető részével kapcsolatos hatásokat vizsgálta, amellyel kapcsolatban a piaci beszerzési gyakorlatnak köszönhetően számszerűsíthető adatok is rendelkezésre állnak. A nemzetközi példák vizsgálata során az Európai Unió négy tagállamának (Nagy-Britannia, Dánia, Olaszország, Románia) gyakorlatát elemezte, amelyekből kettőben központi rendszer, kettőben pedig gyakorlatilag liberalizált piac alapján működik az elektronikus árlejtési szolgáltatás.

A vizsgálat során több elképzelhető modell is felvázolásra került. Az egyetlen kormányzati szolgáltatós modell mellett az egyetlen kijelölt piaci szolgáltatós, a több (minősített) piaci szolgáltatón alapuló, valamint a teljesen liberalizált rendszer (bárki folytathat ilyen tevékenységet) jelentkezett alternatívaként. A többszereplős modell elfogadása az érintettek bevonásával szakmai indokok alapján történt.

A hatásvizsgálat, továbbá a minél egyszerűbb és rugalmasabb keretrendszer kialakítása érdekében a Rendelet nem vezet be „kormányzati audit rendszert”, ugyanakkor lefekteti azokat a követelményeket, amelyeket valamennyi szolgáltatást végzőnek teljesítenie kell (ezek közé tartozik a minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszer üzemeltetése, amelyhez a belső informatikai és egyéb folyamatok megfelelő dokumentálási kötelezettsége, valamint mindezek külső független rendszervizsgáló általi rendszeres vizsgálata társul). Az ajánlatkérőnek a szolgáltató bevonásakor, a szerződéses viszony kialakításakor gondosan kell eljárnia, meg kell vizsgálnia, hogy a szolgáltató eleget tesz-e a jogszabályi követelményeknek. A modell kiválasztásában lényeges szempont volt a szolgáltatás bevezetésének időszükséglete, továbbá az alacsony költségvetési beruházási igény, a piacon működő szolgáltatások megfelelő felhasználása.

Kiemelendő, hogy megtakarításként nem csupán az elektronikus árlejtés alkalmazása révén a közbeszerzési eljárás kedvezőbb kimenetele jelentkezik (alacsonyabb ellenszolgáltatás, vagy relatíve magasabb színvonalú áru, szolgáltatás), hanem a közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus támogatásával pozitív gazdasági hatásként jelentkeznek az információk gyorsabb és teljesebb körű továbbításával kapcsolatos előnyök, valamint a papír alapú iratok kezelésével, közlekedtetésével (postai költségek, tárolás) kapcsolatos költségekben elért megtakarítás. Közvetett gazdasági hatásként az állami szféra és a vállalkozások  (business-to-government) közötti tranzakciók serkentőleg hathatnak az üzleti partnerek közötti (B2B), valamint a vállalkozások és a fogyasztók közötti (B2C) üzleti tranzakciókra.

A működtetés során az ajánlatkérőknek a szolgáltatási díjjal kell költségként számolniuk, amelynek ellentételezéseként az elektronikus árlejtés során nyert megtakarítás jelentkezik. A több piaci szereplős modell biztosítja, hogy a szolgáltatók között verseny alakuljon ki mind a szolgáltatási díjak, mind a szolgáltatás színvonala vonatkozásában.

4. A KORMÁNYRENDELET FELÉPÍTÉSE, ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

A Kbt. 404. §-a (1) bekezdésének e) pontja ad felhatalmazást a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés - szükség szerint a Kbt.-ben meghatározottaktól eltérő - szabályait. A Kbt. elektronikus árlejtésre vonatkozó definícióját tehát nem érinti, ugyanakkor a definícióban foglalt elemeket részletesen szabályozza a Rendelet. A Kbt.-ben alkalmazott szabályoktól való eltérés az informatikai sajátosságokból következik, azaz nem kérdőjelezi meg a Kbt. általános szabályait, de szóhasználatát, lehetőségeit tekintve kiszélesíti azokat, s esetenként (pl. ajánlati kötöttség) feloldja az ellentmondást a Kbt. kogens szabályaival.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A Rendelet I. fejezete meghatározza a rendelet hatályát, valamint a közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus támogatásával kapcsolatos, az ajánlatkérőkre vonatkozó általános követelményeket. A fejezet meghatározza továbbá az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások körét, majd rögzíti, hogy az ajánlatkérő mind szolgáltató bevonásával, mind szolgáltató bevonása nélkül lefolytathat egy vagy több közbeszerzési eljárási cselekményt elektronikus úton.

A Rendelet az elektronikus eljárási cselekmények folytatásának lehetőségét teremti meg. Alkalmazása során az elektronikus és papíralapú megoldások párhuzamos kezelése szükséges az esélyegyenlőség fenntartásához. Ennek érdekében biztosítani kell a papíralapú ajánlatot tevő jogait, ugyanakkor nem lehet esélyegyenlőtlenségre hivatkozni abban az esetben, ha például az ajánlati felhívásban ajánlatkérő jelezte, hogy aukciót kíván lefolytatni, de az ajánlattevőnek nincs internetes kapcsolata.

Az általános követelmények között a Rendelet előírja a Kbt.-ben foglalt alapelvek tiszteletben tartásának és érvényesítésének kötelezettségét, valamint ezen túl az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények és az elektronikus közbeszerzési eljárástípusok sajátosságaira tekintettel további követelményeket rögzít. Ezen követelmények egyrészt az elektronikus kommunikációt megvalósító (informatikai és hírközlési) eszközökkel kapcsolatban rögzítik a (technika adott szintjén elérhető) általános rendelkezésre állás és a működési összeegyeztethetőség (kompatibilitás) követelményét, másrészt az információcsere- és tárolás vonatkozásában alapelvi szinten rögzítik az adatok sértetlenségének és az ajánlatok bizalmasságának megőrzésére vonatkozó kötelezettséget.

A Rendelet tartalmazza az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások felsorolását, és rögzíti, hogy az ajánlatkérő önállóan, szolgáltató bevonása nélkül, és szolgáltató közreműködésével is végezhet elektronikus közbeszerzést. Ezt követően a Rendelet meghatározza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük az elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújtani kívánó természetes személyeknek, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak.

Az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatban a Rendelet lehetővé teszi közbeszerzési eljárásban a Kbt. szerint kötelezően csatolandó igazolások, nyilatkozatok és egyéb iratok egyszerű – képi megfelelést, valamint olvashatóságot, értelmezhetőséget biztosító – elektronikus másolatban történő benyújtását. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő azonban előírhatja az igazolás külön jogszabály szerinti, hiteles elektronikus másolatban történő benyújtását.

II. Fejezet

A közbeszerzési eljárás során elektronikusan gyakorolható

egyes eljárási cselekmények különös szabályai

A Rendelet II. fejezete szabályozza a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételére irányuló kérelmek és hirdetmények elektronikus úton történő benyújtásának sajátos feltételrendszerét, s ezzel összefüggésben az elektronikus megküldés esetén a közzétételi díj megfizetésével kapcsolatos részletszabályokat.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásával kapcsolatban a fogadott formátum előzetes közzététele a legfontosabb követelmény.

Az informatikai eszköz általi megjeleníthetőség, illetve olvashatóság területén esetlegesen felmerülő problémák kezelésére is hangsúlyt fektet a Rendelet, meghatározva, hogy milyen teendői vannak az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek abban az esetben, ha a formátumkövetelményeknek való megfelelés ellenére, egyéb okból nem olvasható az ajánlat. Garanciális jellegű szabály, hogy az ajánlat újraküldése nem megengedett.

A régi Rendelet szabályával ellentétben a Rendelet nem teszi lehetővé, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidőt megelőzően hozzáférjen az ajánlatához az ajánlatkérő informatikai rendszerében, és azt módosíthassa. Az új rendelkezés értelmében az ajánlattevő jogosult új ajánlat megküldésére az ajánlattételi határidőig. Minden esetben kizárólag az ajánlattételi határidőig megküldött utolsó ajánlat vehető figyelembe.

A bontás során az elektronikus úton benyújtott ajánlatok „felbontása” is megtörténik, amelynek módja az elektronikusan benyújtott ajánlatokhoz történő hozzáférés. Az elektronikusan benyújtott ajánlatokról is jegyzőkönyvet kell készíteni, amely készülhet manuálisan, vagy a fejlettebb, űrlap-alapú ajánlatfogadási rendszer esetében automatikusan generált, a bontási jegyzőkönyv részét képező jegyzőkönyv formájában.

III. Fejezet

Az elektronikus árlejtés alkalmazása

Az elektronikus árlejtés a Kbt. 3/A. §-a értelmében „a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé”.

A Kbt. rendelkezései értelmében elektronikus árlejtés a nyílt eljárásban , a meghívásos eljárásban, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások közül a Kbt. 124. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások közül a Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint indított eljárásokban, továbbá a keretmegállapodásos eljárások második részében alkalmazható (136/D. § (6) bekezdés). Főszabály szerint alkalmazható továbbá minden olyan Kbt. szerinti eljárásban, ahol a Kbt az elektronikus árlejtés alkalmazását nem zárja ki.

A Rendelet rögzíti, hogy elektronikus árlejtés lefolytatható az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában, ha a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az egyes, nem szubjektív bírálati részszempontok esetében, amennyiben a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat.

A szabályozás az elektronikus árlejtés alkalmazhatósága tekintetében nem bizonyos termékcsoportok tekintetében szűkíti az elektronikus árlejtés alkalmazhatóságát, hanem az irányelvvel összhangban azt a feltételt szabja, hogy azok a bírálati részszempontok, amelyekre vonatkozóan az elektronikus árlejtést lefolytatják, megfelelő pontossággal meghatározhatók, számszerűsíthetők legyenek. A számszerűsíthetőségnek automatikusnak kell lennie, hiszen az ajánlatok rangsorolása automatikusan, előre meghatározott képlet alapján történik.

A Kbt. rendelkezésével összhangban a Rendelet rögzíti, hogy az ajánlatkérő abban az esetben folytathat le elektronikus árlejtést, ha azt az ajánlati/részvételi felhívásban jelezte. Egyetlen ajánlattevő esetében az elektronikus árlejtés lefolytatása fogalmilag kizárt, hiszen mind az irányelvek, mind a Kbt. ajánlatokról, azok rangsorolásáról beszél. Az elektronikus árlejtés lefolytatására azt követően kerülhet sor, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését elvégezte, azaz a bírálati szakaszban kerül az árlejtés lebonyolításra.

Ezt követően az érvényes ajánlatot benyújtott ajánlattevőket egyidejűleg, elektronikus levélben köteles értesíteni az ajánlatkérő, legalább öt munkanappal az árlejtés kezdési időpontját megelőzően.

Az elektronikus árlejtés eredményessége szempontjából garanciális tényező, hogy biztosítani kell a rendszer működésének megismerését – ideértve a rendszer kipróbálását – az ajánlattevők számára.

Az elektronikus árlejtés folyamatával kapcsolatban kiemelendő, hogy az ajánlati kötöttség tekintetében a Kormányrendelet eltér a Kbt. szabályaitól. Erre az eltérésre maga a felhatalmazás is lehetőséget ad, és az feltétlenül szükséges is, hiszen ennek hiányában nyílt vagy meghívásos eljárásban az elektronikus árlejtés nem lenne alkalmazható.

Végül a Rendelet szól az elektronikus árlejtés lebonyolítása során jelentkező üzemzavar esetén követendő eljárás szabályairól is. Kiemelendő az a szabály, hogy az üzemzavart legalább két ajánlattevőnek szükséges jeleznie. Ezzel a rendelkezéssel a tervezet az ajánlattevőre telepíti a saját rendszerének, illetve eszközeinek meghibásodásából eredő kockázatot.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

A Záró rendelkezések lényeges eleme a központi beszerző szervezet elektronikus árlejtés lebonyolításával kapcsolatos kötelezettsége, valamint az ez alól adható egyedi felmentés szabályozása.

A rendelet 2008. január 1-jén lépett hatályba.

5. RÉSZLETES MAGYARÁZAT

257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre, az elektronikus árlejtésre, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban részt vevő személyekre, szervezetekre, valamint a közbeszerzési eljárásban elektronikusan gyakorolható egyes eljárási cselekmények lebonyolításához informatikai támogatást nyújtó szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató).

A rendelet hatálya mind a közbeszerzési eljárásokban, mint a tervpályázati eljárásokban elektronikusan gyakorolt eljárási cselekményekre is kiterjed. Utóbbi esetben a tervpályázati eljárások során rendelkezésre bocsátott dokumentáció, ajánlat esetében azonban korlátok között kell értelmezni a lehetőséget, tekintettel a tervek nehezen elektronizálhatóságára, vagy a használatát tekintve papíralapon előnyösebben, könnyebben kezelhetőségükre.

A Rendelet tehát csak a lehetőséget teremti meg, de célja nem olyan eljárási cselekmények létrehozatala, melyek nehézkesebbé teszik a jogalkalmazók munkáját. Lehetőséget teremt tehát, amennyiben az ajánlatkérők, ajánlattevők élni kívánnak vele.

Ehhez a lehetőséghez fűz olyan jogkövetkezményeket a Kbt., mint például a hirdetmények elektronikus feladásához kötőtő, vagy a dokumentáció térítésmentes elektronikus közzétételéhez fűződő határidő kedvezmény. Nevezetesen a hirdetményfeladás elektronikus úton történő elvégzése 7, az ingyenes dokumentáció elektronikus közzététele 5 nap határidő rövidítési lehetőséggel jár, amennyiben ajánlatkérő élni szeretne a lehetőséggel.

Általános követelmények

2. § A közbeszerzési eljárásban elektronikusan gyakorolható egyes eljárási cselekmények lefolytatása során az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők, a részvételre jelentkezők és a pályázók (a továbbiakban: ajánlattevők), illetve a további résztvevők kötelesek biztosítani, illetve tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, valamint az egyenlő bánásmód elvét,

3. § (1) Az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során különösen a következőket köteles biztosítani:

a) a kapcsolattartás ajánlatkérő által választott elektronikus eszközei nem eredményezhetik az ajánlattevők megkülönböztetését, nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység során alkalmazott termékekkel;

b) a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát, illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését;

c) az elektronikusan továbbított adatokhoz határidő előtt ne lehessen hozzáférni;

d) a c) pont szerinti tilalom megsértésének felderíthetőségét;

e) az ajánlatok benyújtása pontos időpontjának meghatározhatóságát;

f) a közbeszerzési eljárás során az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egyidejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság azonosításával lehet hozzáférni;

g) a beérkezett adatok megnyitásának időpontját csak az arra jogosult személyek állapíthatják, illetve változtathatják meg;

h) a beérkezett és megnyitott adatok csak a jogosultak számára maradnak hozzáférhetőek.

(2) Az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekre vonatkozó információnak a benyújtást megelőzően, megfelelő időben az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia;

(3) Ha az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó ajánlatok, igazolások, tanúsítványok és nyilatkozatok elektronikus formában nem állnak rendelkezésre, és egyéb sajátosságaik miatt a 6. § (1) bekezdésében meghatározott módon, elektronikus formában nem nyújthatók be, az ajánlattevőknek azokat a határidő lejártáig papíralapú dokumentum formájában a Kbt., valamint az ajánlati felhívás és a dokumentáció által előírt követelményeknek megfelelően kell benyújtaniuk.

(4) Az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell valamennyi, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan lefolytatott eljárási cselekmény valamennyi eseménye naplózásáról. A naplózott adatállomány bejegyzéseit védeni kell az arra jogosulatlan személy általi hozzáféréstől, törléstől, illetve biztosítani kell, hogy a napló tartalma a Kbt. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a jogosult számára megismerhető és értelmezhető maradjon.

(5) Amennyiben a közbeszerzési eljárás vonatkozásában az ajánlatkérő az elektronikus út igénybevételét lehetővé teszi, vagy azt jogszabály alkalmazni rendeli, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben e tényt, és az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó nyilvános információk elérhetőségét az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie.

Az esélyegyenlőség biztosítása mellett a Rendelet meghatározza azokat a kereteket, melyeken nem léphet túl az ajánlatkérő. Nem hivatkozhat tehát alapelvi sérelemre ajánlattevő, amennyiben elektronikusan teszi közzé ajánlatkérő a dokumentációt, vagy elektronikus árlejtést bonyolít le. Felhívásában ugyanis egyértelművé teszi, hogy ajánlattevőnek rendelkeznie kell azon képességekkel, hogy az eljárásban részt tudjon venni. Az ajánlati/részvételi felhívásnak ezért pontosan tartalmaznia kell az elektronikus eljárási cselekményekkel kapcsolatos legszükségesebb információkat, melyek részletes ismertetését elegendő a dokumentációban rögzíteni. A Mellékletben egy ajánlati/részvételi felhívás közösségi hirdetménymintájának vonatkozó részei kerültek kigyűjtésre, melyekben jelezni kell az elektronikus árlejtés lebonyolítását, a dokumentáció esetleges elektronikus elérhetővé tételét stb. Ezeket az információkat tehát adottságként kell kezelnie az ajánlattevőnek, azaz informatikai gyengeségéből adódóan nem kerülhet hátrányos helyzetbe, hiszen az elektronikus eljárási cselekményekkel kapcsolatos feltételeket ajánlatérő előre közölte hirdetményében. Más szempontból is az esélyegyenlőséget erősíti a szabályozás, hiszen a 3. § (3) bekezdése alapján az előírt elektronikus formátumban történő benyújtás ellehetetlenülése okán a papíralapú formátum is elfogadható, de sorrendileg az elektronikus formátum az elsődleges, amennyiben azt ajánlatkérő illetőleg jogszabály előírta.

Az elektronikus eljárási cselekmények alkalmazása azonban nem vezethet az információ visszatartásához, el nem várható informatikai felkészültség előírásához (integrált vállalatirányítási rendszer léte stb.). A nyilvánosságot kizárólag a nyilvános adatok esetében lehet biztosítani, az ajánlatok teljes terjedelmükben tehát továbbra sem nyilvánosak. Az ajánlat egyes elemeihez ezáltal csak az arra jogosultak férhetnek hozzá a Kbt. és a Rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

A szabályozás, a Kbt.-vel összhangban a saját belső szabályok kialakítására hívja fel a figyelmet, mely fokozottan érvényesül például az elektronikusan beérkező ajánlatok bontása, vagy megőrzése során. Ennek belső eljárásrendjét ajánlatkérőnek kell megoldania, s ennek megfelelően folytatni le a vállalt elektronikus eljárási cselekményeket. A Kbt. általános szabályai nem térnek ki részletesen a közbeszerzési szabályzat tartalmára, de a Kbt.  6. §-a értelmében a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét kell, hogy ajánlatkérő meghatározza. Ennek megfelelően szükséges az elektronikus hirdetményfeladás, dokumentáció közzététel, kiegészítő tájékoztatás elektronikus elérhetősége, elektronikus ajánlattétel, ajánlatok bontása és a bírálati szakaszban lehetővé tett elektronikus árlejtés lebonyolítása, illetőleg a dokumentumok elektronikus megőrzése, az esetleges jogorvoslati eljárás során annak elektronikus eljuttatása részleteiről a közbeszerzési szabályzatban rendelkezni.

A dokumentumok ötéves megőrzés tekintetében a Kbt.-ben általános szabályai irányadók. Az elektronikus rendszerek a naplózást automatikusan, elektronikus formában végzik, ezért a „hagyományos” közbeszerzési eljárásoktól eltérően a naplóállományokat elektronikusan célszerű megőrizni és biztosítani kell a megőrzési idő alatt az elérést, azaz az olyan formátumot, amely az adott kor technikai fejlettségi szintjén „olvasható”, azaz az adatok visszanyerhetőek. Elektronikus megőrzés esetén biztosítani kell az adatok sértetlenségét és integritását is, amelyet pl. elektronikus aláírás használatával, de akár más, ezzel egyenértékű módon lehet biztosítani. A cél, hogy ne legyen lehetőség jogosulatlanul módosítani a naplóállományokat. Tehát az előbbiekben foglaltakra tekintettel az elektronikus árlejtés esetében is – minden más közbeszerzési eljárási cselekményhez hasonlóan – 5 évig kell megőrizni az eljárás dokumentálását, ami jelen esetben a naplóállományokat jelenti.

Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások

4. § (1) Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások a következők:

a) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó eljárási cselekmények valamelyikének vagy valamennyi eljárási cselekmény lebonyolításának informatikai támogatása, ideértve az elektronikus árlejtési szolgáltatást;

b) szállítók áruszállítására és szolgáltatásnyújtására, valamint építési beruházására vonatkozó adatokat és feltételeket tartalmazó elektronikus katalógusok kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat egyenként vagy azok közül bármelyiket együttesen is lehet nyújtani.

5. § (1) Az ajánlatkérő elektronikus eljárási cselekményt, elektronikus árlejtést szolgáltató igénybevételével a szolgáltató informatikai rendszerén vagy szolgáltató igénybevétele nélkül a saját informatikai rendszerén folytathat le. Amennyiben az ajánlatkérő saját informatikai rendszerén folytat le elektronikus eljárási cselekményt vagy elektronikus árlejtést, a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket saját magára nézve alkalmaznia kell.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő egy vagy több elektronikus eljárási cselekményt szolgáltató igénybevételével folytat le, megállapodás alapján jogosult igénybe venni a központi elektronikus szolgáltató rendszer által biztosított ingyenes szolgáltatásokat is.

(3) Elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújthat az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely

a) rendelkezik külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel;

b) tevékenysége ellátásához hivatalos közbeszerzési tanácsadót vagy közbeszerzési referenst vesz igénybe;

c) a közbeszerzések elektronikus támogatásában felhasznált informatikai rendszer (a továbbiakban: informatikai rendszer) üzemzavarával kapcsolatos telefonhívások fogadását e célra fenntartott hívószámon folyamatosan biztosítja;

d) saját honlapján közzéteszi

da) informatikai biztonsági szabályzatát,

db) az általa biztosított szolgáltatások részletes szabályairól szóló szabályzatát,

dc) általános szerződési feltételeit,

dd) a c) pont szerinti hívószámot.

A Rendelet egyértelművé teszi az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások alatt értendő tevékenységeket, úgymint

- a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó eljárási cselekmények valamelyikének vagy valamennyi eljárási cselekmény lebonyolításának informatikai támogatása,

- az elektronikus árlejtési szolgáltatást;

- szállítók áruszállítására és szolgáltatásnyújtására, valamint építési beruházására vonatkozó adatokat és feltételeket tartalmazó elektronikus katalógusok kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatás.

Az elektronikus eljárási cselekmények általános támogatásával a későbbiekben a Rendelet II. fejezete, az elektronikus árlejtéssel pedig a III. fejezete foglalkozik. Az elektronikus katalógussal kapcsolatos szabályozás nem jelenik meg a Rendeletben, összhangban az új közbeszerzési irányelvekkel.

 Az ajánlatkérő elektronikus eljárási cselekményt, elektronikus árlejtést szolgáltató igénybevételével a szolgáltató informatikai rendszerén vagy szolgáltató igénybevétele nélkül a saját informatikai rendszerén folytathat le, mely egyben lehetővé teszi a szolgáltatás közvetett igénybe vételét. (pl. alvállalkozó által működtetett informatikai rendszer szolgáltatását. Tekintettel arra, hogy az 5. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a szolgáltatást nyújtónak rendelkeznie kell külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel; ez nem jelenti azt, hogy saját fejlesztésű, vagy saját tulajdonú rendszer lehet csak a szolgáltatás alapja. Ebben a formában lehetőség van arra, hogy alvállalkozóként külső szolgáltató kerüljön bevonásra az e-árlejtés szolgáltatás nyújtásához, azonban az ügyféllel (jelen esetben ajánlatkérővel) szerződő és az aukciós szolgáltatást végző alvállalkozó közötti megállapodásban egyértelműen rögzíteni kell a felelősségi viszonyokat.

A Rendelet 5. § (2) bekezdésében hivatkozott ingyenes szolgáltatások körébe a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII.10.). Kormány rendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni. Ezek szerint:

5. §  (1) A központi rendszer szolgáltatásai interneten keresztül vehetők igénybe.

(2) Az ügyfelek térítésmentesen vehetik igénybe - e rendeletben foglaltak kivételével - a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatásokat; a közvetített elektronikus szolgáltatások központi rendszeren keresztül történő igénybevétele miatt tőlük további külön térítés nem kérhető.

Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatást nyújtó elektronikus közbeszerzési szolgáltatónak a Rendelet 5.§ (3) bekezdésének a) pontja szerint rendelkeznie kell olyan minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja azt, hogy a közbeszerzési elveknek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szolgáltatást tud nyújtani. Ennek természetesen tartalmaznia kell az információbiztonságra vonatkozó minősítést is. Hazánkban a legelterjedtebb és legelfogadottabb minőségirányítás tekintetében az ISO 9001, információbiztonság esetében az ISO 27000 sorozatú szabvány szerinti minősítés, de mindkét esetben ezzel egyenértékű, vagy akár jobb minősítési rendszer is elfogadható.

A Rendelet 5. § (3) bekezdésnek a) pontjának azon rendelkezése értelmében, hogy folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkezni azt jelenti, hogy működtetni kell a minőségbiztosítási, adatvédelmi, stb. rendszert, azaz pl. évente újra el kell végeztetni az auditálást.

A Rendelet 5. § (3) da) pontja természetesen nem követeli meg a szolgáltatóktól a teljes informatikai biztonsági szabályzat honlapon való közzétételét, tekintettel arra, hogy ez már maga is biztonsági kockázatot hordoz, hanem csak tájékoztatást kell adni annak létéről és ismertetni kell az alkalmazott informatikai biztonsági alapelveket. Ez utóbbit lehet oly módon, hogy a szolgáltató honlapján közzéteszi a minőségbiztosítási, valamint informatikai biztonsági nyilatkozatát/alapelveit. E rendelet alkalmazása során az informatikai biztonsági szabályzat fogalmát kielégíti az informatikai biztonsági politika, alapelv, illetőleg nyilatkozat közzététele.

Telefonos ügyeletet (Rendelet 5.§ (3) c)) elsősorban az aukciók lebonyolításának időtartama, azaz a konkrét ajánlattételi, licitálási idő alatt, továbbá az ajánlattevők számára az árlejtést megelőzően az informatikai rendszer kipróbálására biztosított (legalább 24 órás) időtartam alatt (20.§) kell folyamatosan biztosítani, amely lehet munkaidőben, illetve azon kívül. Ennek pontos meghatározására a szolgáltatónak a Rendelet 5. § (3) bekezdés db) pontja értelmében az általa biztosított szolgáltatások részletes szabályairól szóló szabályzatában kell kitérnie.

Az aukciós szolgáltatónak minden esetben kell rendelkeznie közbeszerzési szakértelemmel rendelkező szakemberrel (Rendelet 5.§ (3) b)). Egy saját szakértő alkalmazása azért is fontos a szolgáltató számára, hogy probléma felmerülése esetén legyen hozzáértő, aki a szolgáltató szempontjából fogalmazza meg véleményét, s a szolgáltatónak ne az egyes ajánlattevők szerződött partnerét vagy közalkalmazottját kérdezze, hiszen felelősségteljesen a szolgáltató problémájára nem tudnak utóbbiak válaszolni, a felelősséget nem tudják vállalni és – vélhetően az esetek jelentős részében - a rendszerrel kapcsolatosan sem rendelkeznek elegendő ismerettel. Amennyiben ajánlatkérő saját informatikai rendszerével biztosítja a szolgáltatást, és eleve rendelkeznie kell közbeszerzési szakértővel, úgy az elektronikus eljárási cselekmények támogatására nem szükséges külön közbeszerzési szakértőt igénybe vennie. Az ajánlatkérő és a külső szolgáltató közbeszerzési szakértői közötti felelősségi viszonyokat, illetve elhatárolásokat az eljárás tekintetében a két fél között megkötésre kerülő szerződésben szükséges egyértelműen tisztázni. A közbeszerzési eljárás keretin belül az ajánlatkérő felelőssége természetesen nem hárítható át a szolgáltatóra, a szerződés azonban lehetőséget ad arra, hogy a szolgáltató hibájából bekövetkezett ajánlatkérői károkozást a szolgáltató utólag megtérítse az ajánlatkérőnek.

Amennyiben ajánlatkérő még nem alkalmazott elektronikus árlejtést, abban az esetben célszerű, ha meggyőződik a szolgáltatás minőségéről a lebonyolítást megelőzően akár képzés keretében, akár éles aukciós környezet megismerésével. Különösen fontos továbbá, hogy ajánlatkérő összehangolja igényeit a szolgáltató szoftvere nyújtotta lehetőségekkel, melynek érdekében már a közbeszerzési eljárás előkészítésébe be kell vonni a szolgáltatót.

E Rendelet Záró rendelkezései között található a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (továbbiakban KSZF) kötelezése elektronikus árlejtés lebonyolítására. Emellett annak érdekében, hogy a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézmények képesek legyenek az ilyen jellegű beszerzéseket támogatására alkalmas, egységes szempontrendszer szerint kiválasztott árlejtés-szolgáltatást igénybe venni, az elektronikus árlejtés szolgáltatás kiemelt terméknek minősül. Az elektronikus árlejtés szolgáltatás elemeit, legfontosabb paramétereit az úgynevezett állami normatíva tartalmazza. Ez a normatíva nyújt segítséget az elektronikus árlejtés szolgáltatást beszerezni kívánó ajánlatkérőnek, hogy – központi szerződés hiányában – saját beszerzését lebonyolítsa, illetőleg a központosított közbeszerzési rendszerben lehetőség van az adott keretmegállapodáshoz történő csatlakozásra is ajánlatkérők részére.

Az elektronikus dokumentumokkal és kapcsolattartással szemben támasztott követelmények

6. § (1) A közbeszerzési eljárásban a Kbt. szerint kötelezően csatolandó igazolások, nyilatkozatok és egyéb iratok egyszerű - képi megfelelést, valamint olvashatóságot, értelmezhetőséget biztosító - elektronikus másolatban is benyújthatók. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő előírhatja az igazolásnak a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály rendelkezései szerint készített hiteles elektronikus másolatban történő benyújtását is.

(2) Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről, továbbá a beérkezett dokumentum nevéről és méretéről az ajánlatkérő haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum előterjesztésének, illetve kézbesítésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXIV. Törvény (továbbiakban Eat.) felhatalmazása  alapján a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM Rendelet szól a papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolatkészítés általános szabályairól.

4. § (1) A papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolatkészítés során a másolatkészítő biztosítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, és azt, hogy minden - az aláírás elhelyezését követően az elektronikus másolaton tett - módosítás érzékelhető legyen.

(2) Papíralapú dokumentumról történő elektronikus másolat készítése során a másolat készítője elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd a (3) bekezdésben meghatározott metaadatok elhelyezését követően az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal („Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező”) és a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással látja el.

(3) Az elektronikus másolatot a következő metaadatok elhelyezésével kell létrehozni és azt egyértelműen az eredeti papíralapú dokumentumhoz rendelni:

a) a papíralapú dokumentum megnevezése;

b) a papíralapú dokumentum fizikai méretei;

c) a másolatkészítő szervezet megnevezése és a másolatkészítő személy neve;

d) a másolatkészítő rendszer, illetve a másolatkészítési szabályzat pontos megnevezése és verziószáma;

e) a másolatkészítés ideje;

f) érvényességi idő, vagy annak jelzése, hogy az érvényességi idő nem meghatározott.

(4) A másolaton olyan, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell elhelyezni, amelyre vonatkozóan a hitelesítésszolgáltató kizárja az álnév használatát, és az álnév használatának kizárása céljából biztosítja, hogy a regisztráció alapjául szolgáló személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban foglalt névvel betű szerint azonos a tanúsítványba foglalt név.

(5) Több dokumentumon is elhelyezhető egy elektronikus aláírás, illetőleg egy időbélyegző. Ez esetben a dokumentumok a továbbiakban csak együtt kezelhetők.

(6) Az aláírónak külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint gondoskodnia kell az elhelyezett aláírás érvényességének érvényességi időn belüli - ha az érvényességi idő nem meghatározott, úgy korlátlan ideig történő - folyamatos megállapíthatóságáról.

(7) A másolatkészítéssel megbízott vagy arra feljogosított személy, személyek körét belső szabályzatban kell meghatározni.

(8) A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítő személy külön jogszabályban meghatározott hozzájárulásával, amelyben a másolatkészítő személy e §-ban meghatározott személyes adatainak a másolatkészítés céljára történő kezelését engedélyezi.

(9) A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítő rendszer olyan részletességű dokumentációjával, amelyből a rendszerrel szemben e rendeletben megállapított követelmények teljesülése megállapítható, vagy a rendszer gyártója/forgalmazója által kiállított, a megfelelésre vonatkozó igazolással.

Amennyiben a közokirat kiállítására jogosult állítja ki az elektronikus másolatot, úgy az alábbi szabályok irányadók.

5. § (1) A papíralapú közokiratról vagy papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult általi másolatkészítés esetén az elektronikus másolatot olyan formátumban kell létrehozni, amelyből a külön jogszabály által meghatározott formátumok valamelyike információvesztés nélkül előállítható.

(2) Papíralapú közokiratról vagy papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratról történő elektronikus másolat készítése során a közokirat kiállítására jogosult a 4. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy

a) az elektronikus másolatot olyan minősített elektronikus aláírással látja el, amelyből egyértelműen meghatározható közokirat kiállítására jogosulti minősége, és az aláírás megfelel a külön jogszabályban a hivatali aláírással szemben megállapított követelményeknek;

b) közigazgatási szerv esetében az aláíró kiadmányozásra jogosult személy.

(3) Az elhelyezett aláírás mellett időbélyegzőt vagy a közokirat kiállítására jogosult saját időforrásán alapuló, elektronikus aláírásával hitelesített időjelzését kell elhelyezni.

Az elektronikus úton létrehozott másolat létrehozásának minimális feltétele, amennyiben ajánlatkérő előírta az igazolásnak a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály rendelkezései szerint készített hiteles elektronikus másolatban történő benyújtását, a fokozott biztonságú elektronikus aláírás használata, míg hiteles másolat készítése esetében a minősített elektronikus aláírás mellett további, a fentiekben ismertetett feltételeknek kell megfelelni. A szigorú előírás hiányában szkennelt másolat készítése is elegendő. 

A 6. § (2) bekezdése egy további lényeges elemet, az Ajánlatkérő visszaigazolási kötelezettségét emeli ki, mely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket). általános szabályainak megfelelően az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről, továbbá a beérkezett dokumentum nevéről és méretéről az ajánlatkérő haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld, hasonlóan az elektronikus adóbevallás hazai rendjéhez. Az elektronikus dokumentum előterjesztésének, illetve kézbesítésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont, mely visszaigazolást az Ajánlatkérőnek meg kell tennie. Azaz, egyszerű e-mailes visszaigazolás nem elegendő.

II. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS SORÁN ELEKTRONIKUSAN GYAKOROLHATÓ EGYES ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételére irányuló kérelmek és hirdetmények elektronikus úton történő benyújtása

7. § (1) A Kbt.-ben meghatározott hirdetmények (a továbbiakban: hirdetmény) elektronikus úton történő benyújtására a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: közzétételi rendelet) rendelkezései szerint, e rendeletben meghatározott eltérésekkel, illetve követelményeknek megfelelően kerülhet sor.

(2) A kérelmet és mellékleteit

a) a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának keretében működő Szerkesztőbizottság (a továbbiakban: Szerkesztőbizottság) által nyújtott, a www.kozbeszerzes.hu címen elérhető elektronikus szolgáltatás igénybevételével kell létrehozni, vagy

b) a (3) bekezdés szerinti ügyfélkapus azonosítási rendszeren keresztül kell elektronikus üzenetként megküldeni a Szerkesztőbizottság részére, vagy

c) a (3) bekezdés szerinti ügyfélkapus azonosítási rendszeren keresztül elérhető, a Szerkesztőbizottság által biztosított elektronikus szolgáltatással kell létrehozni.

(3) A kérelem és mellékletei elektronikus úton történő benyújtása során a feladó (küldő) azonosítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszer által működtetett ügyfélkapu (www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu) is felhasználható.

(4) A hirdetményt a simap.europa.eu által használt xml formátumban kell benyújtani. A benyújtott hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételre való feladása esetén a megfelelő elektronikus feladásáról a Szerkesztőbizottság gondoskodik.

(5) A közzétételi rendeletben meghatározottakon túl a kérelemben meg kell adni az alábbiakat:

a) a kérelmező elektronikus levélcímét, kivéve a (3) bekezdés szerinti ügyfélkapu felhasználásának esetében;

b) a közzétételi rendelet szerinti díj befizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás, illetve banki átutalás azonosítóját, az átutalás összegét és időpontját a Közbeszerzések Tanácsa által meghatározott és internetes honlapján közzétett módon.

(6) A kérelem és mellékletei kézhezvételét a Szerkesztőbizottság a kézhezvétel napján haladéktalanul elektronikusan visszaigazolja a kérelmezőnek.

(7) Ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg az (5) bekezdésben foglaltaknak, a közzétételi rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandóak.

(8) Amennyiben a közzétételi rendelet szerint hiánypótlás válik szükségessé, a Szerkesztőbizottság a hiánypótlásra történő felhívást a kérelmező által az (5) bekezdés a) pontja szerint megadott, illetve az ügyfélkapu által átadott elektronikus levelezési cím használatával küldi meg.

(9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közzétételi kérelem visszavonására irányuló, valamint a helyesbítési kérelemre is.

8. § (1) A Szerkesztőbizottság - a közzétételi rendelet 8. §-ában és 25. §-ában, valamint a Kbt.-ben meghatározott követelmények teljesülésének ellenőrzését megelőzően - az elektronikus úton benyújtott hirdetmény közzétételére irányuló kérelmet először abból a szempontból vizsgálja meg, hogy az megfelel-e a 7. § (2), valamint (4) és (5) bekezdése szerinti követelményeknek. Amennyiben a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a 7. § (2), valamint (4) és (5) bekezdése szerinti követelményeknek, úgy annak beérkezésétől számított két munkanapon belül elektronikus úton vagy telefaxon felhívja az ajánlatkérőt a dokumentum ismételt benyújtására, egyben - az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételre megküldött hirdetmény esetén - tájékoztatja a közzétételi rendelet 24/A. §-a szerinti elektronikus hirdetménytovábbítás kérelmezésének lehetőségéről.

(2) A Kbt.-ben, illetve a közzétételi rendeletben meghatározott határidők számítását - a közzétételi rendelet 24/A. §-a szerinti eset kivételével - e rendelet 7. §-ának (2), valamint (4) és (5) bekezdése szerinti követelmények teljesítésétől kell számítani.

Az elektronikus hirdetményfeladás, mint az első elektronizálható eljárási fázis hazai szabályrendszerének részleteit a Kbt. mellett a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. Kormányrendelet mellett jelen Rendelet tartalmazza. A Rendelet 2. § a) pontja szerint jelenleg egyedül működő központosított hirdetményfeladás, a kapcsolódó kérelem tartalma, továbbá a kötelező formátum, az esetleges hiánypótlás a hirdetményfeladás elemeit részletesen szabályozó követelményrendszer alapja.

További részleteket az elektronikus hirdetményfeladásról a Közbeszerzések Tanácsa hivatalos honlapján, a www.kozbeszerzes.hu – n érhetnek el az Ajánlatkérők.

A közbeszerzési eljárásokkal összefüggő információk

nyilvánosságra hozatala

9. § (1) A Közbeszerzési Értesítő a Közbeszerzések Tanácsa által szerkesztett, a Közbeszerzések Tanácsa honlapjáról elérhető, díjtalan elektronikus kiadvány.

(2) Ahol a Kbt. a közbeszerzési eljárással összefüggő információk, illetve tájékoztatás nyilvánosságra hozatalát írja elő, e kötelezettség elektronikus úton a (3) bekezdésben foglaltak szerint teljesíthető.

(3) Az ajánlatkérő az egyes közbeszerzési eljárásokra vonatkozó, nyilvános információkat saját honlapján, illetve a szolgáltató az adott eljáráshoz kapcsolódó információk megjelenítésére szolgáló nyilvános felületén is megjelentetheti. Hirdetmények esetében a közzétételre a Kbt.-ben meghatározott módon, időben és tartalommal kerülhet sor.

(4) Amennyiben a Kbt. az információknak az ajánlatkérő honlapján történő közzétételét írja elő, e kötelezettség saját honlap hiányában teljesíthető a szolgáltató adott eljáráshoz kapcsolódó információk megjelenítésére szolgáló nyilvános felületén.

A közbeszerzési eljárásokkal összefüggő információ nyilvánossá tétele tipikusan a kötelező hirdetmények közzétételét (hivatalos közzétételt követően), a dokumentáció közzétételét, valamint a kiegészítő tájékoztatás közzétételét érinti.

A Rendelet nem részletezi, de amennyiben ajánlatkérő feltételhez köti az információhoz való hozzáférést, úgy lehetősége van elektronikus vagy papíralapú jelentkezést követően jelszó rendelkezésre bocsátásához kötni az információ ajánlattevő általi hozzáférését saját vagy szolgáltatója honlapján.

A dokumentációval összefüggő információk rendelkezésre bocsátása

10. § Ha a Kbt. a közbeszerzési eljárásban részvételi dokumentáció, illetve ismertető (a továbbiakban: dokumentáció) készítését írja elő vagy teszi lehetővé, az ajánlatkérő a dokumentációt az általa előzetesen a 3. § megfelelő alkalmazásával meghatározott és közzétett informatikai követelményeknek megfelelően, elektronikus formában is rendelkezésre bocsáthatja.

A dokumentációval összefüggő információk rendelkezésre bocsátása az eljárás előkészítése során meghatározott és közzétett követelményeknek megfelelően kell hogy történjen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság értesítése hirdetmény nélküli tárgyalásos, illetve egyszerűsített eljárás megkezdéséről

11. § Ahol a Kbt. a hirdetmény nélküli tárgyalásos, valamint az egyszerűsített eljárás megkezdésével összefüggően a Közbeszerzési Döntőbizottság értesítésének kötelezettségét írja elő, ez a kötelezettség elektronikus úton a Közbeszerzési Döntőbizottság által meghatározott és közzétett módon is teljesíthető.

A két említett esetben van szükség a hirdetmény nélküli tárgyalásos, vagy az egyszerűsített eljárásról szóló, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének címzett tájékoztatóra, melynek következménye akár jogorvoslati eljárás indítása is lehet. Ennek érdekében ajánlatkérőnek figyelembe kell venni a kötelező értesítés Közbeszerzési Döntőbizottság által meghatározott módját.

Az ajánlattételi dokumentumokra vonatkozó különös követelmények

12. § (1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 79. §-ának (2) bekezdése, illetve a Kbt. 109. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban, részvételi felhívásban (a továbbiakban: felhívás) az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását is megengedi, akkor a felhívásban vagy a dokumentációban meg kell adni az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok jellemzőire - így különösen az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok formátumára - vonatkozó követelményeket, valamint azt, hogy az elektronikusan benyújtott ajánlatok bontása során milyen informatikai eszközök kerülnek alkalmazásra.

(2) Az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban köteles ismertetni az informatikai megfelelőség e rendeletben szabályozott követelményét, illetve az informatikai alkalmatlanság jogkövetkezményeit.

(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását a Kbt. 79. §-ának (2) bekezdése, illetve a Kbt. 109. §-ának (2) bekezdése szerint lehetővé tette, és az ajánlattevő ajánlatát elektronikus úton nyújtotta be, ezt az ajánlattevőt azokban az esetekben, mikor a Kbt. az ajánlattevők közvetlen írásbeli értesítését írja elő, egyidejűleg elektronikus úton kell értesíteni.

(4) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé teszi, köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatát.

Az egyik legfontosabb és egyben külön szabályozott elem, a részvételre jelentkezések, vagy ajánlatok elektronikus benyújtásával, fogadásával, visszaigazolásával kapcsolatos elemek.

Az ajánlatkérő belső szabályozásának kialakítását követően saját igényeit állandóan alkalmazhatja, ehhez azonban szükséges a saját informatikai eszközeivel kapcsolatos információk és az ehhez kapcsolódó követelmények ismertetése.

A Rendelet szakít a kötelező elektronikus aláírás alkalmazásával, azonban annak alkalmazását nem tilthatja meg, tehát ajánlatkérőnek képesnek kell lennie az elektronikus aláírással ellátott ajánlat fogadására (Lásd. Eat.), s erre saját eljárásrendjében is ki kell térnie.

Az elektronikus úton benyújtott ajánlatok felbontásig történő megőrzése

13. § (1) Az elektronikus úton benyújtott ajánlatokat olyan módon kell tárolni, amely a bontási időpontig kizárja az azokhoz való hozzáférést.

(2) Az informatikai rendszer az egyes ajánlatok és a hozzájuk kapcsolódó mellékletek fogadását, tárolását elkülönülten biztosítja. Az így nyilvántartott adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen.

(3) Az ajánlattételi határidő lejártáig - a Kbt. 77. §-a (1) bekezdésének megfelelően - az ajánlattevő jogosult az ajánlat módosítására, olyan módon, hogy a módosított ajánlatot az informatikai rendszer részére megküldi. Az ajánlatnak minden esetben kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig megküldött utolsó változata vehető figyelembe.

Az ajánlathoz tehát az ajánlattevő nem fér hozzá, hanem lehetőség van, a Kbt. szabályainak megfelelően módosított ajánlatot küldeni az ajánlattételi határidő lejártáig. Nem oldódnak tehát fel az általános szabályok, mindez nem jelenti azt, hogy korlátlan ideig lehet módosítást küldeni és amennyiben nem olvasható, úgy újra küldeni. A módosított ajánlat küldése automatikusan negligálja az előző ajánlatot és a legkésőbb érkező ajánlat tekinthető érvényesnek. A korábban érkezett ajánlatok bontására nincs szükség, ugyanakkor nincs olyan kötelezettség sem, hogy visszaküldésre, vagy visszavételre kerüljön a módosított ajánlat, tekintettel az elektronikus útra. Ennek ellenére e korábban érkezett ajánlatok tekintetében is irányadó, hogy nem lehet felhasználni őket a későbbiekben, azaz nyilvánosságra nem hozhatók, nem sokszorosíthatók stb.

Az ajánlatok felbontása

14. § (1) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontása úgy történik, hogy a Kbt. 80. §, illetve 110. §-ában szabályozott bontás során az ajánlatkérő - a 3. §-ban foglaltak szerint - hozzáfér az elektronikusan benyújtott ajánlatokhoz.

(2) Amennyiben az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtásához az ajánlatkérő elektronikus űrlapot rendszeresít, az ilyen módon benyújtott ajánlat esetében az informatikai rendszer a jegyzőkönyvi tartalmat a rendszerben szereplő adatok automatikus felhasználásával, elektronikus dokumentumként hozza létre. Az elektronikus dokumentumot a Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése vagy 110. §-ának (4) bekezdése alapján készített bontási jegyzőkönyv részének kell tekinteni, és azt valamennyi ajánlattevőnek meg kell küldeni.

Az elektronikus ajánlatok bontását követően a Rendelet lehetővé teszi automatikus elektronikus összesítőt készítését, mely a bontási jegyzőkönyv része. Ennek feltétele ún. elektronikus űrlap alkalmazása, melynek tartalmi elemeit, hasonlóképpen az ajánlati lap kézzel történő összesítéséhez, automatikusan értékeli az informatikai rendszer.

Ennek természetesen feltétele, hogy a belső eljárásrendi háttér kialakítása kitérjen az ajánlati lapok sorsára, a döntéshozó szerepére ebben az esetben. Az elektronikus ajánlat-bontás ugyanakkor nem jelenti a bírálat elektronikus elkészítési kötelezettségét. Az automatikus összesítő lehetőség, mellyel az ajánlatkérő lehetőségei szerint élhet.

Az informatikai megfelelőség ellenőrzése

15. § (1) Az elektronikusan benyújtott ajánlat felbontásakor ellenőrizni kell annak informatikai megfelelőségét. Az elektronikusan benyújtott ajánlat informatikailag megfelelő, ha

a) eleget tesz a felhívásban az ajánlatkérő által előre meghatározott, az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok jellemzőire - így különösen az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok formátumára - vonatkozó követelményeknek, és

b) a felhívásban meghatározott informatikai eszközökkel a bontás időpontjában az ajánlatkérő számára olvasható és megjeleníthető.

(2) Amennyiben az elektronikus úton benyújtott ajánlat eleget tesz a felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott, az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlat egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt - megfelelő határidő tűzésével - fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlat újraküldése nem megengedett.

(3) Az ajánlatkérő - amennyiben a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő (2) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján.

(4) Amennyiben a szoftver azonosítását követően sem határozható meg egyértelműen az ajánlatnak a felbontás időpontjában létező tartalma, vagy az ajánlattevő olyan, az olvashatósághoz és megjeleníthetőséghez szükséges szoftvert nevez meg, amely eltér az ajánlati felhívásban, illetve a (3) bekezdésben foglaltaktól, az ajánlat a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f) vagy 114. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen.

(5) A Kbt. 83. §-a és 112. §-a szerinti hiánypótlási eljárás lebonyolításának, valamint az ajánlat értékelésének csak abban az esetben van helye, ha az ajánlat - a bontást vagy a (2) és (3) bekezdések szerinti intézkedéseket követően - olvasható és megjeleníthető.

Az elektronikusan beérkezett ajánlatok informatikai megfelelőségének alapszabálya, hogy amennyiben az ajánlat nem olvasható, úgy nem az újra történő benyújtás, hanem az ajánlat olvashatóvá tétele az egyedüli elfogadható megoldás Ajánlattevő részéről.

Az informatikai megfelelőséget a Rendelet általánosan fogalmazza meg, a követelményeket az ajánlatkérő előírásainak teljesítéséhez köti. Nem határoz tehát meg minimumkövetelményeket, hanem ajánlatkérőre bízza azok érvényesítését. Amennyiben pl. ajánlatkérő ismeretlen szoftver alkalmazását teszi kötelezővé, úgy alapelvi sérelmet követ el, ezzel tehát nincs lehetőség az ajánlattevők sajátos informatikai követelmények segítségével történő kizárására.

Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, az eredményhirdetés

16. § (1) Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 79. §-ának (2) bekezdése, illetve 109. §-ának (2) bekezdése szerint eljárva megengedte az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását is, és legalább egy ajánlatot elektronikusan nyújtottak be, köteles azt az ajánlattevőt, aki ajánlatát elektronikus úton nyújtotta be, a Kbt. 60-61. §-a szerinti kizárásról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapításáról, ajánlatának a Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja vagy a Kbt. 114. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról a Kbt.-ben meghatározott határidőn belül elektronikus úton értesíteni.

(2) Az eredményhirdetés időpontjában az ajánlatkérő köteles nyilvánosságra hozni a Kbt. 93. § (2) bekezdése vagy 116. §-ának (2) bekezdése szerinti összegzésben foglalt adatokat. A Kbt. 96. §-ának (1) bekezdése, és a Kbt. 118. §-ának (1) bekezdése szerinti írásbeli összegezést az ajánlatát elektronikus úton benyújtott ajánlattevőnek elektronikus úton kell megküldeni.

Amennyiben ajánlatkérő lehetővé tette az elektronikus ajánlattételt, úgy a kommunikációt ajánlatkérő és ajánlattevő között a fentiekben meghatározott esetekben elektronikus úton kell bonyolítani. Ennek érdekében érdemes elektronikus aláírás (Lásd. Eat.) alkalmazásával biztosítani, hogy bizonyítható módon legyen lehetősége a későbbiekben hivatkozni mindkét félnek az elektronikus információáramlásra.

III. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ALKALMAZÁSA

Tekintettel arra, hogy az elektronikus árlejtés mellett az elektronikus katalógushoz kapcsolódó szolgáltatások számottevőek az európai gyakorlatban, felmerül a szabályozásukkal kapcsolatos hiányosság. A katalógusról a Rendelet az új közbeszerzési irányelveknek megfelelően szól, azaz részletes szabályozást nem tartalmaz. Ennek megváltoztatása érintené mind a központosított közbeszerzés, mind a helyben központosított közbeszerzés szabályozását. Jelen rendelet tehát maradt az irányelvek adta keretek között, s elektronikus beszerzési technikák közül egyedül az elektronikus árlejtést szabályozza.

Az elektronikus árlejtés alkalmazási köre

17. § (1) Elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a Kbt. az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által választott bírálati szempont vonatkozásában, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel kezdeményezhető.

(2) Elektronikus árlejtés kezdeményezhető

a) a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének a) pontja esetében kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan;

b) a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja esetében a bírálati részszempontokra vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben elektronikus árlejtés olyan részszempontok esetében kezdeményezhető, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók. A bírálati részszempontok akkor minősülnek kellő pontossággal meghatározhatónak, ha azok olyan módon számszerűsíthetők, amely lehetővé teszi az ajánlatoknak az elektronikus árlejtés időpontjáról szóló értesítésben [19. § (1) bekezdése] meghatározott képlet szerinti automatikus rangsorolását.

(4) A (3) bekezdés szerinti képletnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben tartalmaznia kell valamennyi bírálati részszempontnak az eljárást megindító felhívásban szereplő súlyozását, e célból minden értéket előzetesen egy, a súlyozással meghatározott értékre kell csökkenteni. Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, minden egyes részre külön képletet kell meghatározni.

(5) Közösségi értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő nem köteles lefolytatni az elektronikus árlejtést, ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy az elektronikus árlejtés igénybevételéhez kapcsolódó ajánlatkérői és ajánlattevői költségek a közbeszerzési eljárással beszerezni kívánt termék, szolgáltatás értékére is tekintettel az elektronikus árlejtés alkalmazását nem teszik gazdaságossá, és a döntés az adott eljárásra egyébként irányadó szabályok szerint meghozható. Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtéstől való eltekintést köteles bejelenti a Közbeszerzések Tanácsának a mellőzés indokainak részletes bemutatásával.

(6) Az ajánlatkérő nem folytathat le elektronikus árlejtést, amennyiben egyetlen érvényes ajánlat került benyújtásra.

(7) Az ajánlatkérő nem használhatja az elektronikus árlejtést rendeltetésével össze nem férő célra, különösen a verseny megakadályozására, korlátozására vagy torzítására, valamint az elektronikus árlejtés lefolytatása nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya eltér az eljárást megindító hirdetményben és a dokumentációban meghatározott beszerzési tárgytól.

Az elektronikus árlejtés alkalmazási körének kulcskérdése, hogy mely bírálati részszempontok esetében alkalmazható ez a beszerzési technika. Nem kötelező minden bírálati részszempont megversenyeztetése az árlejtés során (Rendelet 17. § (1)), azonban a rangsort nem csak a versenyezetett részszempontok, hanem az összes elem értéke egyszerre kell, hogy meghatározza. Mivel a bírálati szakaszban történik az aukció, már minden részszempontnak van eredménye, beleértve a szubjektív szempontokat is, melyek értékei eleve feltöltésre kell, hogy kerüljenek az aukció megindítása előtt.

Az ajánlatkérő által az eljárás előkészítése során választott bírálati részszempontok vonatkozásában kell az adott részszempontokat megversenyeztetni, ettől az ajánlatkérő nem térhet el. Az ettől való eltéréssel ugyanis adott esetben akár úgy lehetne torzítani a versenyt, hogy az aukció alakulása már nem is befolyásolja a nyertes ajánlattevő személyét.

Amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, abban az esetben azon értékelési részszempontokra lehet árlejtést lebonyolítania, amelyek „kellő pontossággal” meghatározhatóak, azaz számszerűsíthetők, mely részszempontok megjelenítése az eljárás megindító hirdetmény kötelező eleme. Az ellenszolgáltatás összegét azonban minden esetben szerepeltetni kell az árlejtéssel versenyeztetett szempontok között, tehát számszerűsíthető szempont biztosan lesz a részszempontok között. Ezen szempontok közül kiválasztott aukcióztatásra kerülő részszempontokon azonban nem változtathat ajánlatkérő, azaz aukcióztatásuk főszabályként kötelező.

Az elektronikus árlejtés lezárásáig az ajánlati kötöttség ugyan nem áll fenn, de módosítási lehetősége ajánlattevőnek csak elektronikus úton, az elektronikus árlejtés során van, tehát a nem aukciózott értékelési részszempontok tekintetében, vagy az aukción részt nem vevő ajánlattevő részéről nincs lehetőség módosításra.

Amennyiben a piaci szereplők pontos következtetéseket tudnak levonni a versenytársak ajánlott értékei alapján, úgy javasolt a szoftverbeállítások között olyan feltételek megadása, melyek alapján az ajánlattevők csak a rangsorban elfoglalt helyüket látják, így kevesebb információt kapva kevésbé tudnak következtetéseket levonni az eljárásban szereplők versenyhelyzetével kapcsolatban.

A Kbt. általános szabályai értelmében lehetősége van ajánlatkérőnek minimum és/vagy maximum értékek meghatározására az egyes bírálati részszempontok esetében. Az ajánlati felhívásnak hasznos tartalmaznia ebben az esetben, hogyan értelmezi ajánlatkérő, amennyiben ajánlattevő a maximum érték fölé vagy a minimum érték alá tesz ajánlatot. A határértéket veszi figyelembe, vagy az adott részszempontot 0 ponttal értékeli, vagy érvénytelen ajánlatnak minősíti. Amennyiben a határértéket veszi figyelembe az értékelés során, úgy lehetőség van arra is, hogy a szerződésben érvényesíteni tudja ajánlattevő külön nem értékelt további vállalását, amennyiben ezt ajánlatkérő előzetesen előírta.

Amennyiben ajánlatkérő nem határoz meg ilyen szélsőértékeket, akkor ezt maga az informatikai rendszer teszi meg (például: negatív értéket nem enged megadni). Az informatikai rendszer azonban csak az értelmezhetetlen értékeket szűri, ezen belül az egyes részszempontok esetében az értékkészletet és az értelmezési tartományt esetenként kell megadni a rendszernek az aukcióra való felkészítésnél.

Az eljárások értékelési szempontrendszere a Kbt. szerint került kialakításra, annak alkalmazása kötelező a Rendelet szabályai szerint is (17.§.). Ennek megfelelően az aukciós rendszernek az összes részszempontra vonatkozó végeredményt kell mutatnia. A részszempontok közül tehát az összes induló adat feltöltésére szükség van ahhoz, hogy az aukció végén a valódi végeredmény jelenhessen meg, ne csak az adott aukcióztatott részszempontokra vonatkozó eredmény.

A Rendelet 17.§ (4) szakaszának azon rendelkezése, melynek értelmében „minden értéket előzetesen egy – a súlyozással meghatározott – értékre kell csökkenteni…” nehezen értelmezhető. Ez az új közbeszerzési irányelvekben  (54. cikk (5) bekezdése) foglaltak átültetése. Ez a szabály csupán az un. „normálásra” vonatkozik, azaz minden érintett paraméter azonos minimális és maximális értéktartományba való beállítását (azaz alapértelmezésben az egyik paraméter értékei pl. ne -1000 és +1000 között változzanak, míg a másiké 0 és +3 között). Ez természetesen nem érinti az előzetesen megállapított súlyszámokat, amelyeket viszont a normálás nélküli paraméterértékek alapvetően torzíthatnak, értelmetlenné téve a súlyozást magát. Mindezekért a normálást már a súlyozás előtt el kell végezni.

Kérdésként merülhet fel, hogy van-e lehetőség a licit lezárását követően papír alapon bekérni a részletes ajánlatot, természetesen úgy, hogy ne lehessen az adott ajánlaton változtatni. Az Ajánlatkérőnek előzetesen – a felhívásban – meg kell adnia, hogy hogyan kéri az árak kalkulálását, azaz a részletes ártáblázatokat, és ezt az árlejtést követően be is kell adnia az ajánlattevőnek, mert ez nyilvánvalóan a szerződés mellékletét fogja képezni.

A felhívás és a dokumentáció kötelező tartalmi elemei

18. § (1) Amennyiben valamely közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően az ajánlatkérő úgy dönt, hogy az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, köteles ezt a tényt az eljárást megindító hirdetményben jelezni.

(2) Az ajánlatkérő a dokumentációban köteles tájékoztatást adni

a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy - a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja esetében - a bírálati részszempontok vonatkozásában folytatja le;

b) arról, hogy az ajánlattevők számára milyen információk mely időpontban lesznek elérhetők az elektronikus árlejtés során;

c) az elektronikus árlejtés lebonyolításának menetéről, ideértve azt is, ha az elektronikus árlejtést szakaszokban kívánja lefolytatni;

d) azokról a feltételekről, amelyek mellett az ajánlattevők megtehetik új ajánlataikat, ideértve az elektronikus árlejtés lebonyolítása során a rendszerbe bevihető értékek közötti minimális különbségekre vonatkozó információkat;

e) az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer jellemzőiről, valamint a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges technikai előírásokról.

Az eljárást megindító hirdetményben közölt információk között (Lásd. 2. számú melléklet) az árlejtés lebonyolítása, a dokumentáció elektronikus elérhetővé tétele a legfontosabb. Az ún.Dinamikus Beszerzési Rendszer alkalmazására jelenleg hazánkban nincs lehetőség, mivel az ezt szabályozó végrehajtási rendelet, közösségi gyakorlat híján még nem készült el. A hirdetményt kiegészítő dokumentáció kötelező elemeit a 18. § (2) bekezdés tartalmazza, nevezetesen

a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont vonatkozásában mely részszempontok kapcsán folytatja le;

b) arról, hogy az ajánlattevők számára milyen információk mely időpontban lesznek elérhetők az elektronikus árlejtés során, melyek alapelemeit már a hirdetményben is közölni kell;

c) az elektronikus árlejtés lebonyolításának menetéről, ideértve azt is, ha az elektronikus árlejtést szakaszokban kívánja lefolytatni, azaz ha az ajánlattételi határidő automatikus meghosszabbítására ajánlatkérő lehetőséget biztosít.  Amennyiben az árlejtés szabályai szerint meghatározott utolsó időszakban (általában 5-10 perc) újabb ajánlat érkezik, abban az esetben meghosszabbodik az aukció időtartama. Az aukció ilyen módon való meghosszabbítását nevezzük újabb szakasznak (Rendelet 18.§ (2) c), amely a meghatározott szabályok szerint többször is ismétlődhet.

d) azokról a feltételekről, amelyek mellett az ajánlattevők megtehetik új ajánlataikat, ideértve az elektronikus árlejtés lebonyolítása során a rendszerbe bevihető értékek közötti minimális különbségekre vonatkozó információkat. A minimális különbség előírása olyan okból praktikus, hogy csak az előírt minimális változtatást lehet eszközölni az ajánlaton, azaz egy 10 millió forintos becsült értékű beszerzés esetén nem lehet forintonként jobb árat ajánlani, hanem csak. Pl. tízezer forintos ugrást enged meg ajánlatkérő, még jobban dinamizálva ezzel a versenyt. ;

e) az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer jellemzőiről, valamint a rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges technikai előírásokról, beleértve a rendszer tesztelését, használatának gyakorlását is. .

Kapcsolódó kérdésként merül fel a részajánlattétel és a közös ajánlattétel kérdése. Részajánlattétel esetében lehet az egyes részajánlati elemeket külön aukcióztatni, melyet akár egyszerre, akár egymástól eltérő időpontban is indíthat ajánlatkérő, melynek módját előzetesen jeleznie kell ajánlattevők felé, hiszen a részaukció sorrendjével befolyásolható akár a teljes eljárás eredménye is, ugyanakkor jelentős terhet jelenthet az ajánlattevők számára is (egyszerre párhuzamosan több dologgal foglalkozni és árat kalkulálni). Ennek következtében, amennyiben ajánlatkérő úgy dönt, alkalmasnak kell lennie az elektronikus közbeszerzési szolgáltató rendszerének az ilyen párhuzamos aukciók kezelésére, amennyiben több részajánlattételes eljárásra kerül sor.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők egy ajánlatot tesznek, ezáltal az árlejtés során is egy szereplőként vesznek részt. A közös ajánlattevők közötti viszonyt az ajánlattevőknek kell egymás között megállapodásban rögzíteniük, valamint erről tájékoztatni ajánlatkérőt is. A megállapodásban, illetve az ajánlatban egyértelmű tájékoztatást kell adni a kapcsolattartó félről, akivel – a Kbt. általános szabályai szerint – kommunikál az ajánlatkérő, valamint akihez eljuttatja az aukciós rendszerhez való hozzáférési jogosultságot.

Ajánlattevők értesítése

19. § (1) Az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg, elektronikus úton, az értesítés fogadása visszaigazolásának kötelezettségével értesíteni, egyben ajánlattételre felhívni köteles.

(2) Az értesítést az ajánlatkérőnek úgy kell elküldenie, hogy annak tartalmát az ajánlattevők az elektronikus árlejtés kezdő időpontjaként az értesítésben megjelölt időpont előtt legalább öt munkanappal megismerhessék.

(3) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az elektronikus árlejtés megkezdésének és lezárásának időpontját;

b) az informatikai rendszerbe történő belépést lehetővé tevő azonosító adatokat, illetve a belépéshez szükséges eszközökre vonatkozó információkat;

c) az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkat;

d) az ajánlatoknak a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelésének eredményét;

e) azt a képletet, amely alapján az ajánlatok automatikus rangsorolására sor kerül;

f) a 20. § szerinti, az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer működésének megismerésére nyitva álló időtartam kezdő és befejező időpontját;

g) azt a kezdő és befejező időpontot, vagy amennyiben az elektronikus árlejtés több szakaszból áll minden szakaszra vonatkozóan azokat a kezdő és befejező időpontokat - naptárilag vagy a (4) bekezdésben meghatározott módon -, amelyek között az ajánlattevőnek a 21. § (1) bekezdés szerinti adatokat fel kell töltenie az elektronikus árlejtést támogató informatikai rendszerbe.

(4) Az értesítés tartalmazhatja azt az ajánlattételi határidőt megelőző időtartamot, amelyen belül érkező ajánlat esetében az ajánlat megtételének időpontjában az elektronikus árlejtés új szakasza kezdődik. Az értesítésnek ebben az esetben tartalmaznia kell az új szakasz befejező időpontját, valamint azt, hogy az ilyen módon megkezdődött új szakaszban a befejező időpontot megelőzően az e bekezdés első mondatában meghatározott határidőn belül tett ajánlat egyben új szakasz kezdetét jelenti-e.

(5) Valamennyi, a (4) bekezdés szerint megkezdett új szakaszra a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bírálati szakaszban, a nyilvános bontást követően az ajánlattevők már ismerik versenytársaik kilétét, valamint az általuk tett számszerűsíthető ajánlatokat.

A bírálati szakaszban ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő az eljárásban érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg, elektronikus úton, az értesítés fogadása visszaigazolásának kötelezettségével értesíteni köteles, melynek egyben az árlejtésben történő ajánlattételre felhívást is tartalmaznia kell. Az árlejtésben tehát már csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt, mely egyben azt is jelenti, hogy az eredményhirdetés előtt, de már a hiánypótlást követően kiderül, kik/mely ajánlattevők nyújtottak be érvényes ajánlatot, mely normál, papíralapú környezetben nem történhetne meg. A Rendelet 19. § (3) bekezdése szerint az értesítésnek tartalmaznia kell az ajánlatoknak a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelésének eredményét. Ez a bírálati szakaszban történő előzetes, illetve részleges ajánlat-értékelés. Ebből az ajánlattevők megismerhetik, hogy milyen pozícióból kezdik meg az aukciót. Ennek formátumát nem adja meg a Rendelet és a Döntőbizottságnak sem írja elő megküldését, ahogyan a Kbt. sem tartalmaz ilyen szabályt. A fix, nem aukcióztatható paraméterekre nem adható módosított ajánlat, a változtatható paraméterekre, azaz részszempontokra igen. Az értesítés formáját a szolgáltató és ajánlatkérő dönti el.

A Rendeletben foglalt visszaigazolás alatt (Rendelet 19.§ (1)), a későbbi jogviták elkerülése, valamint az elektronikus közbeszerzési technikák kialakulatlan gyakorlata miatt az első időszakban, illetve további megfelelő szabályozások (pl: elektronikus tértivevény) bevezetéséig és a szükséges technikai alapok megteremtéséig célszerű faxon illetőleg hagyományos postai úton, tértivevényes levélben is megküldeni az értesítést. Természetesen az előzőekben leírtak alkalmazása esetén sincsen lehetőség az elektronikus értesítés mellőzésére.

Amennyiben az aukció – az előzetesen meghatározott szabályok szerint – automatikusan meghosszabbodhat (Rendelet 19.§(3)-(4)), abban az esetben akkor kerül lezárásra az árlejtés, amikor nem érkezik ajánlat a meghatározott utolsó időintervallumban. Így az árlejtés lezárásának időpontja nem határozható meg dátumszerűen (illetve óra-perc pontossággal), tekintettel az automatikus meghosszabbítás lehetőségére.

A Rendelet 19. § (3) bekezdése szerint az értesítésnek tartalmaznia kell az informatikai rendszerbe történő belépést lehetővé tevő azonosító adatokat, illetve a belépéshez szükséges eszközökre vonatkozó információkat. A rendelkezés nem a belépési azonosító nyilvánosságra hozatalát (vagyis az ajánlati dokumentációba való beírását), hanem a belépéshez szükséges adatok, információk közlését írja elő. A belépéshez szükséges azonosítóról, illetve jelszóról minden esetben úgy kell tájékoztatni az ajánlattevőket, hogy biztosítva legyen a megfelelő biztonság (például: tértivevényes postai levél, zárt boríték). Ezáltal ezen adatok pl. faxon történő továbbítása nem megengedett , mivel nem biztosított a megfelelő biztonság.

A Rendelet 19. § (3) bekezdésének d) pontjának következtében a nem aukcióztatott, valamint aukcióztatott értékelési részszempontok bírálatának időbeli szétválasztása és nyilvánosságra hozatala azért nem nyit lehetőséget ajánlattevők számára az árlejtés manipulatív használatára, mert a nem aukcióztatott paraméterek is beépülnek a rendszerbe, így nem kétféle eredmény kerül kihirdetésre, ezáltal nem lesz lehetőség törvénytelen magatartás tanúsítására.

A Rendelet 19. § (3) bekezdés e) pontjában szereplő képletnek az értesítésben szerepeltetése nem jelent többletterhet az ajánlatkérő, illetve az aukciós szolgáltató számára.

Az informatikai rendszer működésének megismerése

20. § Az ajánlatkérő, illetve a szolgáltató köteles - legalább 24 óra időtartamban - lehetővé tenni, hogy az ajánlattevők - a rendszer kipróbálását is ideértve - megismerkedjenek az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer működésével.

A szolgáltatók jelenleg is kínálnak olyan szolgáltatást, amely az ajánlattevők részletes felkészítését is tartalmazza. Alapszintű és meghatározott számú oktatást – igény szerint – természetesen minden esetben biztosítani kell a szolgáltatóknak, melynek költségeit a szolgáltatási díj tartalmazza, ezáltal azt ajánlatkérő finanszírozza. Mindemellett érdemes kitérni a változások oktatására is akár e-learning formában, amelyet az alapoktatás részének kell tekinteni minden olyan esetben, amikor az elektronikus közbeszerzési szolgáltató által üzemeltetett rendszer felhasználói szinten módosul. A változások oktatása a folyamatban lévő ügyek esetében az elektronikus közbeszerzési szolgáltatót terhelik.

Az elektronikus árlejtés megkezdése

21. § (1) Az elektronikus árlejtés megkezdését megelőzően az ajánlattevő - az ajánlatkérő által a 19. § (3) bekezdésének g) pontjában megjelölt időpontban - köteles feltölteni az elektronikus árlejtést támogató informatikai rendszerbe a bírálati részszempontok tekintetében a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelt érvényes ajánlatában szereplő értékeket.

(2) Az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő a 19. § szerinti értesítésben közölt időpontban kezdi meg.

(3) Az elektronikus árlejtés során az ajánlattevő ajánlatát a csak számára hozzáférhető, az ajánlatok megtételére szolgáló adatátviteli lehetőség igénybevételével teheti meg. Az első ajánlat megtétele - ellenkező bizonyításig - vélelmet keletkeztet arra nézve, hogy

a) az eljárásban az ajánlattevő nevében az arra feljogosított személy jár el;

b) ajánlattevő az elektronikus árlejtés dokumentációban közzétett feltételrendszerét megismerte és magára nézve kötelezően elfogadta;

c) az ajánlattevő jogi helyzetében a korábbi, a Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelt érvényes ajánlata megtételétől az elektronikus árlejtés megkezdéséig terjedő időszakban semmilyen olyan körülmény nem állt be, mely az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból a Kbt. szerinti kizárását eredményezheti.

Mivel az ajánlatkérő felelős a teljes folyamat dokumentálásáért, az ő felelőssége az adatok ellenőrzése is. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus árlejtés megkezdése előtt megfelelő megoldás lehet az is, hogy nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő tölti fel az adatokat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján (Rendelet 21. § (1)). Mindamellett az ajánlattevőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját, papír alapú ajánlatuk alapján ellenőrizzék a rendszerben rögzített adatokat, és szükség esetén javítást kérjenek, még az elektronikus eljárás licitálási szakaszának megkezdése előtt.

Az árlejtés lebonyolítása az eredményhirdetést megelőzően történik, előzetes értékelés nyilvánosságra hozatala nem része a bírálati szakasznak, azaz minden ajánlattevőnek lehetősége van az árlejtésben részt venni, ezért ebben a fázisban előzetes értékelés okán nem támadhatják meg az eljárást. Amennyiben más okból támadják meg az eljárást, úgy a jogorvoslati fórum dönti el ideiglenes intézkedés alkalmazását. Egyéb hátráltató tényező esetében az ajánlatkérőnek lehetősége van az eredményhirdetés egyszeri, maximum 30 napos elhalasztására.

Az árlejtés során érvényesülnie kell azon vélelmeknek, hogy az ajánlattevő nevében az arra feljogosított személy jár el. A feltételrendszer elfogadásáról és az esetleges változásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettségről a Kbt. alapján vagy rendelkezett ajánlatkérő, vagy az ajánlattevőnek automatikusan kötelezettsége a változások jelzése. Az ajánlattevői oldalon ülő licitálóval kapcsolatos előfeltevés azonban kulcskérdés az eljárásban, hiszen ebben az esetben ajánlatkérőnek nincs lehetősége személyesen meggyőződni, vagy aláírási címpéldány és cégkivonat alapján ellenőrizni az aláíró jogosultságát. Ennek biztosítása érdekében kiemelten fontos, hogy a rendszerhez való hozzáférési jelszó megfelelő zárt formában kerüljön megküldésre.

Az ajánlatok megtétele, az ajánlati kötöttségre vonatkozó különös szabályok

22. § (1) Amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően papír alapon vagy a 12. § szerint elektronikus úton benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn.

(2) Az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során első ajánlatának megtételétől az elektronikus árlejtés lezárásáig nem áll fenn a Kbt. szerinti ajánlati kötöttsége. A szerződést az ajánlatnak az elektronikus árlejtés lezárásakor meglévő tartalma szerint az első helyen rangsorolt ajánlattevővel kell megkötni.

(3) Az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az ajánlattevők az ellenszolgáltatás mértéke vagy a bírálati részszempontok tekintetében módosíthatják ajánlatukat.

(4) Az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben kizárólag kedvezőbb, a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben egyes részszempontok vonatkozásában kedvezőbb és kedvezőtlenebb ajánlatot is tehet.

(5) Az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során tett azon ajánlata nem vehető figyelembe, amely a 19. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott képlet alapján történő, más ajánlattevők ajánlatait figyelmen kívül hagyó automatikus kiértékelés szerint kedvezőtlenebb az ajánlattevő korábban tett ajánlatánál.

 Az aukció megkezdése előtt a rendszerbe minden ajánlattevő ajánlatát fel kell vinni, függetlenül attól, hogy részt vesz-e az aukción vagy sem. Az aukciós rendszer a rangsoroláskor minden esetben a teljes ajánlattevői kört rangsorolja, tehát annak az ajánlatát is, aki a Rendelet 22.§ (1) bekezdése alapján nem vesz részt az aukcióban.

Az ajánlatok árlejtés során történő megtétele az ajánlati kötöttség feloldásával tud érvényesülni a bírálati szakaszban. Az ajánlati kötöttség feloldása a bírálati szakaszban arra ad lehetőséget, hogy az ajánlattevők módosítsanak ajánlataikon, ellenkező esetben – tekintettel a Kbt. szabályozására – ezt nem tehetnék meg (Rendelet 22. § (1)-(2)). A módosítás, azaz az árlejtésen való részvétel ugyanakkor nem kötelező, a papíralapú ajánlat is tovább él. Új ajánlatot azonban csak az árlejtés során lehet tenni, papíralapon az árlejtés ideje alatt ajánlattevőnek nincs lehetősége új ajánlat benyújtására . Ezt a feltételt már az ajánlattételkor elfogadja ajánlattevő azzal, hogy tudomása van arról, ha nem vesz részt az aukción akkor annak ilyen következményei lesznek ajánlattétele során.

Az eljárás végén a Kbt. szabályainak megfelelően kell a szerződést megkötni, tehát a Rendelet 22.§ (2) bekezdése szerint azon ajánlattevővel kell megkötni a szerződést, akit a rendszer első helyre rangsorolt. Ha azonban az első helyen rangsorolt irreális ár, vagy túlzott kötelezettségvállalás miatt kizárásra kerül úgy ajánlata érvénytelen. Tehát nem utóértékelés történik, hanem a bírálati szakaszban az ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően köt szerződést, ha és amennyiben ennek nincs akadálya, úgy az aukció során első helyre rangsorolt ajánlattevővel.

Felmerülhet, hogy a Rendelet 22.§ (4)-(5) bekezdései alapján megállapítható, hogy a jogszabály szó szerint nem árlejtést, licitet alkalmaz, hiszen ajánlattevőnek csak a saját ajánlatához képest kell kedvezőbbet adnia. A Rendelet 22. § (5) bekezdése adja meg a (4) bekezdés alkalmazásának korlátját. Ennek értelmében „Az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során tett azon ajánlata nem vehető figyelembe, amely a 19. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott képlet alapján történő, más ajánlattevők ajánlatait figyelmen kívül hagyó automatikus kiértékelés szerint kedvezőtlenebb az ajánlattevő korábban tett ajánlatánál.” Tehát a saját ajánlatot lepontozva nem lehet az ajánlat pontszáma kedvezőtlenebb, mint az előző ajánlat esetében.

A Rendelet 22. § (4) bekezdésében alkalmazott különbségtételt az indokolta, hogy amennyiben több bírálati részszempont van, akkor azok nem feltétlenül mozognak együtt. Ha például valaki az árból enged, lehet, hogy a jótállási időt csökkenti, azaz arra kedvezőtlenebb ajánlatot tesz, mert összességében így éri meg az ajánlattevőnek.

Amennyiben ajánlattevő észleli, hogy hibásan adta meg ajánlatát (például egy vagy több nagyságrendi eltérés), az árlejtés során nincs lehetőség az ajánlatok törlésére. Ezt az előkészítés során egyértelművé érdemes tenni. Amennyiben ajánlattevő hibásan jelölte meg ajánlatát, úgy vállalnia kell annak következményeit, hogy pl. az eljárás nyerteseként nem köt szerződést a hibás ajánlat alapján, ezért ajánlati biztosítékát elveszti.

A beérkezett ajánlatokkal összefüggő cselekmények

23. § (1) A beérkező ajánlatokat az elektronikus árlejtést támogató rendszer automatikusan, a 19. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti képlet alkalmazásával értékeli, és az ajánlattevőkkel egyidejűleg, elektronikus úton közli a (2) bekezdésben meghatározott információkat.

(2) Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtést támogató informatikai rendszer útján folyamatosan köteles közölni az ajánlattevőnek az ajánlattevők rangsorában elfoglalt helyzetét. Az ajánlatkérő - a (3) bekezdésben foglaltak betartásával - információval láthatja el az ajánlattevőket más ajánlattevők által tett ajánlatokban foglalt értékekkel, valamint az ajánlattevők számával kapcsolatban, amennyiben azt a dokumentációban előzetesen jelezte.

(3) Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtés lefolytatása során az egyes ajánlattevőket véletlenszerűen választott azonosítóval jelöli, és gondoskodik arról, hogy az ajánlattevőknek - saját azonosítójukon túl - ne legyen tudomásuk arról, hogy melyik azonosító melyik ajánlattevőt jelöli.

A beérkezett ajánlatokkal összefüggő cselekmények közül a Rendelet az ajánlattevők rangsorban elfoglalt helyét emeli ki.

Ajánlattevői rangsorként értelmezhető a Rendelet 23. § (2) bekezdésének szabályozása, ez a minimumkövetelmény. Ennél több információt is lehet adni, de annak lehetővé tétele, hogy az ajánlattevők be tudják azonosítani a többi ajánlattevő személyét, nem merül fel lehetőségként.

A Rendelet 23.§ (3) bekezdése szerint ajánlatkérő az elektronikus árlejtés lefolytatása során az egyes ajánlattevőket véletlenszerűen választott azonosítóval jelöli és gondoskodik arról, hogy az ajánlattevőknek – saját azonosítójukon túl – ne legyen tudomásuk arról, hogy melyik azonosító melyik ajánlattevőt jelöli. Az ajánlattevők nem láthatnak azonosítókat az egyes ajánlatok mellett, az újabb azonosító generálása ajánlatkérő és a szolgáltató döntésén múlik. Az ajánlattevők alapesetben kizárólag saját rangsorban elfoglalt helyezésüket, illetve adott esetben más ajánlattevők által tett ajánlatokban foglalt értékeket (pl. a legkedvezőbb ajánlati értéke(ke)t), és/vagy az ajánlattevők számát láthatják.

Az elektronikus árlejtés lezárása

24. § (1) Az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő lezárja:

a) a 19. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti időpontban;

b) ha nem nyújtottak be a 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti minimális különbségre vonatkozó követelménynek megfelelő ajánlatot és a 19. § szerinti értesítés tartalmazta, hogy ebben az esetben az utolsó ajánlat beérkezésétől számított mely időpontban kerül sor az elektronikus árverés lezárására, az értesítés által tartalmazott időpontban;

c) ha az elektronikus árlejtést szakaszokban folytatták le, az utolsó szakasznak a 19. § szerinti értesítés által tartalmazott befejezési időpontjakor.

(2) Első helyen rangsoroltnak az az ajánlattevő minősül, akinek ajánlatát az informatikai rendszer az árlejtés lezárásakor a legkedvezőbb ajánlatként tartja nyilván.

(3) Az elektronikus árlejtés lezárásakor az ajánlatkérő az árlejtés során érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus árlejtés során az ellenszolgáltatás mértéke, illetve a bírálati részszempontok tekintetében kialakult rangsorról.

Az elektronikus árlejtés lezárása általános értelemben a bírálati szakasz nem zárja le, hiszen a döntéshozónak a bírálóbizottság javaslata alapján döntenie kell hivatalosan is, az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata alapján a nyertes személyéről. Amennyiben az árlejtés azért eredménytelen, mert nem tettek elektronikusan ajánlatot az ajánlattevők, úgy nincs ajánlatkérőnek újraindítási kötelezettsége, hiszen az árlejtés lehetősége biztosított volt, és ennek ellenére nem éltek vele az ajánlattevők. Amennyiben azonban az árlejtés azért hiúsul meg, mert technikai okokból nem tudta ajánlatkérő biztosítani megfelelő időben az árlejtés lebonyolítását, úgy az árlejtést ismételten le kell bonyolítani, amennyiben ugyanis az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előzetesen jelezte, hogy elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, úgy – a Rendelet 17. §-ának (5) bekezdése kivételével – annak alkalmazásától nem tekinthet el. Az árlejtés ismételt lefolytatásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. maximális bírálati időre vonatkozó rendelkezéseire.

Az árlejtés lezárásával véglegesen beáll az ajánlati kötöttség, további tárgyalásra, illetve az ajánlat bármilyen módosítására nincsen lehetőség, még ajánlatkérő kérése esetén sem.

Az elektronikus árlejtés lebonyolítása során jelentkező üzemzavar esetén követendő eljárás

25. § (1) Amennyiben az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát észleli, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő a Kbt. 92. §-ának b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja.

(2) Amennyiben az üzemzavart az ajánlattevő észleli, köteles azt telefonon, az erre a célra fenntartott hívószámon jelezni az ajánlatkérőnek, illetőleg a szolgáltatónak.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő, a szolgáltató vagy az elektronikus árlejtésben részt vevő valamelyik ajánlattevő az árlejtés titkosságának sérelmét észleli, az elektronikus árlejtést - e tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett - az ajánlatkérő a Kbt. 92. §-ának e) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja.

(4) Az elektronikus árlejtés ismételt lebonyolítására a 19. § szerinti értesítés megküldését követően kerülhet sor. A (3) bekezdés szerinti esetben a 19. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti új eszközök vagy azonosítók hozzáférhetővé tételéről is gondoskodni kell.

A Rendelet 25.§ (1) bekezdése szerint amennyiben az árlejtés lebonyolítása során az árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató, vagy legalább két ajánlattevő az informatikai rendszer üzemzavarát észleli, abban az esetben, a tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett, az ajánlatkérő a Kbt. 92.§ b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az árlejtést. Ez a rendelkezés természetesen csak az elektronikus árlejtést lebonyolító rendszer hibáira vonatkozik. Ennek megfelelően amennyiben valamely ajánlattevő az internetszolgáltatás hibája, illetve egyéb technikai probléma miatt nem tud kapcsolódni az árlejtést lebonyolító rendszerhez, annak jogilag nem lehet hatása az aukció menetére, azaz nem lehetetleníti el annak lefolytatását és az eredmény jogszerű kihirdetését.

Az elektronikus árlejtést lebonyolító informatikai rendszerrel kapcsolatos lehetséges hibák ellenőrzésének módját érdemes rögzíteni az ajánlatkérő és a szolgáltató közötti szerződésben (tekintettel arra, hogy a hibák egy jelentős részét a szolgáltató rendszere naplózza).  A bejelentett hibák megalapozottságát és tényét minden esetben ki kell vizsgálni és adott esetben ennek eredményét követően kell az árlejtést eredménytelenné nyilvánítani.

Titkosság sérelme alatt (Rendelet 25.§ (3)) értjük, amennyiben az eljárásában résztvevők valamelyike az  aukció lezárását megelőzően az informatikai rendszerből jogosulatlanul adatokhoz fér hozzá. Amennyiben az aukcióban résztvevő szereplők bármelyikének tudomására jut erre utaló jel, akkor a rendelkezésre álló információkat és konkrét tényeket dokumentálva egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell az ajánlatkérőt, valamint az aukciós szolgáltatót. Ezt követően az aukciós szolgáltatónak a rendelkezésre álló naplózott állományokból – amennyiben erre lehetőség van – haladéktalanul meg kell állapítani az észlelt sérelem jogosságát és megalapozottságát. A titkosság sérelmét függetleníteni kell attól, hogy az információk jogosulatlan megszerzésének van-e, illetve volt-e bármilyen hatása az eljárás eredményére (azaz ha nem használták fel az így megszerzett információkat, abban az esetben is eredménytelenné kell nyilvánítani az árlejtést).

Amennyiben az árlejtés érvénytelensége miatt vagy egyéb árlejtéssel összefüggő okból nem férnek bele a 30/60 napos eredményhirdetési határidőbe, a Kbt.-ben meghatározott egyszeri hosszabbítási lehetőségen felül nincs további alkalma ajánlatkérőnek, hogy az árlejtés miatt később hirdessen eredményt. Ebben a helyzetben ajánlatkérőnek fel kell készülnie arra, hogy eleve hosszabb bírálati határidőt szabjon meg, a Kbt. szabta korlátokon belül.

Jogorvoslatok

26. § Az e rendeletbe ütköző magatartásra vagy mulasztásra a Kbt.-nek a jogorvoslatra, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben jogorvoslati probléma merül fel a Rendelet alkalmazásakor, úgy az általános szabályok szerint van lehetőség a jogok érvényesítésére. Érvényesülnek ugyanakkor a Rendelet szabályai abban a tekintetben, ha és amennyiben az elektronikus eljárási cselekményekkel kapcsolatban merül fel jogi kérdés. Ha például az elektronikusan beérkezett ajánlat nem olvasható, úgy a Rendelet vonatkozó szabályait kell figyelembe venni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

27. § (1) Ez a rendelet 2008. január l-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre [Kbt. 35. § (2) bekezdés], tervpályázatokra, illetőleg ezekkel kapcsolatban a kérelmező által feladott, illetőleg megküldött hirdetményekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kbr.) 26. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A központi beszerző szervezet a kiemelt termékek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban köteles elektronikus árlejtést lefolytatni, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait.

(4) A központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárások vonatkozásában a (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével egyedi felmentést adhat. A központi beszerző szervezet az egyedi felmentést köteles közzétenni a központosított közbeszerzési portálon.”

b) a Kbr. 1. számú mellékletében szereplő országos kiemelt termékek jegyzéke kiegészül az „Elektronikus közbeszerzési szolgáltatások - elektronikus árlejtés szolgáltatás” megnevezésű kiemelt termékkörrel.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet, valamint a Kbr. 25. §-a (3) bekezdésének c) pontjában „az elektronikus árlejtés és a” szövegrész.

A záró rendelkezések között található a központosított közbeszerzésben kötelező elektronikus árlejtés lefolytatására vonatkozó szabályozás, amennyiben a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, mely alól egyedi felmentés kérhető. Az elektronikus árlejtés kötelező lebonyolításának szabálya nem tipikus megoldás az európai gyakorlatban. Ugyanakkor feltehetően a kiemelt termékkörbe beemelésre kerülő „elektronikus árlejtés szolgáltatás” igényszintjének, technológiai, szakmai megalapozásának legfontosabb előnye lesz a közbeszerzések piacán a minimumkövetelmények megjelenése, mely segíthet a piacon az árlejtés-szolgáltatókat megversenyeztető, nem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó ajánlatkérők számára.

A központosított közbeszerzésben, az irányelvek (54. cikk. (2) bekezdés) értelmében a keretmegállapodásos eljárás második részében, a verseny újbóli megnyitása esetén alkalmazható az árlejtés. A Rendelet alapján a központi beszerző szervezet a kiemelt termékek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban köteles elektronikus árlejtést lefolytatni, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait (Rendelet 27. § (2)).

Jogharmonizációs záradék

28. § Ez a rendelet - a Kbt.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzései eljárásainak összehangolásáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról.

6. ÖSSZEFOGLALÓ

A kommentár a Rendelet értelmezésének, gyakorlati kérdések ismertetésének részletezésével a mindennapi alkalmazás során felvetődő problémákat kívánta megelőzni, segítve ezzel az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket egyaránt. A cél, hogy minél szélesebb körben kerüljenek alkalmazásra elektronikus megoldások, elektronikus beszerzési technikák az elektronikus hirdetményközzétételtől, az elektronikus árlejtés alkalmazásáig annak érdekében, hogy hatékonyabb, gördülékenyebb, átláthatóbb közbeszerzési gyakorlat alakuljon ki hazánkban.

1) Részajánlattétel esetében van-e lehetőség az egyes részajánlatokat külön-külön aukcióztatni?

Részajánlattétel esetében kötelező az egyes részajánlati elemeket külön aukcióztatni, azonban az aukciót célszerű egyszerre indítani (számosságtól és bonyolultságától függően), hiszen a részaukció sorrendjével befolyásolható akár a teljes eljárás eredménye is. Amennyiben tudatosan nem egyszerre indulnak a részaukciók, akkor erről előzetesen tájékoztatni kell az ajánlattevőket. Ennek következtében alkalmasnak kell lennie az elektronikus közbeszerzési szolgáltató rendszerének az ilyen párhuzamos aukciók kezelésére, amennyiben több részajánlattételes eljárásra kerül sor.

2) A Rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontja értelmében az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során különösen köteles biztosítani, hogy a beérkezett és megnyitott adatok csak a jogosultak számára maradjanak hozzáférhetőek. Mi az oka ennek a rendelkezésnek, amikor éppen az elektronikus jelleg engedné meg az azonnali, akár teljes körű pulicitást?

A nyilvánosságot kizárólag a nyilvános adatok esetében lehet biztosítani és az ajánlatok teljes terjedelmükben nem nyilvánosak. Az ajánlat egyes elemeihez ezáltal csak az arra jogosultak férhetnek hozzá a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően. A kérdésben hivatkozott rendelkezés ugyanakkor nemcsak az elektronikus árlejtésre, hanem az elektronikus eljárási cselekmények teljes körére vonatkozik, ezért különösen fontos a jogosultak számára történő hozzáférés egyértelművé tétele.

3) Miért szükséges a naplóállományokat 5 évig megőrizni (Rendelet 3. § (4))?.

Tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben foglaltakra az elektronikus árlejtés esetében sem térhet el a Rendelet az általános közbeszerzési szabályoktól. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a „hagyományos”, papír alapú közbeszerzési eljárásoktól eltérően a naplóállományokat elektronikusan kell megőrizni és biztosítani kell a megőrzési idő alatt az elérést, azaz az olyan formátumot, amely az adott kor technikai fejlettségi szintjén „olvasható”, azaz az adatok visszanyerhetőek. Mindemellett, mivel a megőrzési kötelezettség elektronikus formát ír elő eszerint, biztosítani kell az adatok sértetlenségét és integritását is, amelyet pl. elektronikus aláírás használatával, de akár más, ezzel egyenértékű módon lehet biztosítani (azaz ne nyúlhasson bele senki utólag a naplóállományokba). Tehát az előzőekben leírtakra tekintettel az elektronikus árlejtés esetében is – minden más közbeszerzési eljárási cselekményhez hasonlóan – 5 évig kell megőrizni az eljárás dokumentálását, ami jelen esetben a naplóállományokat jelenti.

4) Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatóknak milyen minőségbiztosítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkezniük (Rendelet 5.§ (3) a))?

Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatónak, mint szolgáltatónak kell rendelkeznie olyan minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja azt, hogy a közbeszerzési elveknek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő szolgáltatást tud nyújtani. Ennek természetesen tartalmaznia kell az információbiztonságra vonatkozó minősítést is. Nálunk a legelterjedtebb és legelfogadottabb minőségirányítás terén az ISO 9001, információbiztonság esetében az ISO 27000 sorozatú szabvány szerinti minősítés, de mindkét esetben ezzel egyenértékű, vagy akár jobb minősítési rendszer is elfogadható.

5) Hogyan értelmezendő a Rendelet 5. § (3) bekezdésnek a) pontjának azon rendelkezése, hogy folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkezni? Elegendő az éves audit?

Természetesen működtetni kell a minőségbiztosítási, adatvédelmi, stb. rendszert, azaz pl. évente újra el kell végeztetni az auditálást.

6) Van-e lehetőség arra, hogy közbeszerzési tanácsadó cég, vagy ügyvédi iroda nyújtson elektronikus árlejtés szolgáltatást?

Tekintettel a Kbt. szabályaira, valamint arra, hogy az 5. § (3) bekezdés a) pontja értelmében rendelkeznie kell külső, független rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel; ez nem jelenti azt, hogy saját fejlesztésű, vagy saját tulajdonú rendszer lehet csak a szolgáltatás alapja. Ebben a formában lehetőség van arra, hogy alvállalkozóként külső szolgáltató kerüljön bevonásra az e-árlejtés szolgáltatás nyújtásához, azonban az ügyféllel (jelen esetben ajánlatkérővel) szerződő és az aukciós szolgáltatást végző alvállalkozó közötti megállapodásban egyértelműen rögzíteni kell a felelősségi viszonyokat.

7) A rendelet alapján az informatikai biztonsági szabályzatot közzé kell tenni a honlapon (Rendelet 5. § (3) da)), ami IT biztonsági szempontból kockázatot jelent. A teljes szabályzatot közzé kell tenni?

A Rendelet megfogalmazása természetesen nem követeli meg a szolgáltatóktól a teljes informatikai biztonsági szabályzat honlapon való közzétételét, tekintettel arra, hogy ez már maga is biztonsági kockázatot hordoz, hanem csak tájékoztatást kell adni annak létéről és ismertetni kell az alkalmazott informatikai biztonsági alapelveket. Ez utóbbit lehet oly módon, hogy honlapján közzéteszi a minőségbiztosítási, valamint informatikai biztonsági nyilatkozatát/alapelveit. E rendelet alkalmazása során az informatikai biztonsági szabályzat fogalmát kielégíti az informatikai biztonsági politika, alapelv, illetőleg nyilatkozat közzététele.

8) Milyen időszakban kell biztosítani az aukciós szolgáltatóknak a telefonos ügyeletet (Rendelet 5.§ (3) c))?

Telefonos ügyeletet elsősorban az aukciók lebonyolításának időtartama alatt, azaz a konkrét ajánlattételi, licitálási idő alatt kell folyamatosan biztosítani, amely lehet munkaidőben, illetve azon kívül. Ennek pontos meghatározására a szolgáltatónak a Rendelet 5. § (3) bekezdés db) pontja értelmében az általa biztosított szolgáltatások részletes szabályairól szóló szabályzatában kell kitérnie.

9) Az aukciós szolgáltatónak abban az esetben is kell alkalmaznia hivatalos közbeszerzési tanácsadót vagy közbeszerzési referenst, amennyiben ajánlatkérő már rendelkezik ilyennel (Rendelet 5.§ (3) b))?

Az aukciós szolgáltatónak minden esetben kell rendelkeznie közbeszerzési szakértelemmel rendelkező szakemberrel. Egy saját szakértő alkalmazása azért is fontos a szolgáltató számára, hogy problémás esetekben legyen kit megkérdeznie, ne az egyes ajánlattevők szerződött partnerét vagy közalkalmazottját kérdezze, hiszen felelősségteljesen a szolgáltató problémájára nem tud válaszolni, a felelősséget sem tudja vállalni és – vélhetően az esetek jelentős részében - a rendszerrel kapcsolatosan sem rendelkezik elegendő ismerettel. Amennyiben ajánlatkérő saját informatikai rendszerével biztosítja a szolgáltatást, eleve rendelkeznie kell közbeszerzési szakértővel. Az ajánlatkérő és a külső szolgáltató közbeszerzési szakértői közötti felelősségi viszonyokat, illetve elhatárolásokat az eljárás tekintetében a két fél között megkötésre kerülő szerződésben szükséges egyértelműen tisztázni.

10) Kötelező minden értékelési részszempont megversenyeztetése az árlejtés során (Rendelet 17. § (1))?

Nem kötelező minden részszempont megversenyeztetése, azonban a rangsort nem csak a versenyezetett részszempont, hanem az összes elem értéke egyszerre kell, hogy meghatározza. Mivel a bírálati szakaszban történik az aukció, már minden szempontnak van eredménye, beleértve a szubjektív szempontokat is, melyek értékei eleve feltöltésre kerülnek az aukció megindítása előtt.

Az ajánlatkérő által az eljárás előkészítése során választott bírálati részszempontok vonatkozásában kell az adott részszempontokat megversenyeztetni, ettől az ajánlatkérő nem térhet el. Az ettől való eltéréssel ugyanis adott esetben akár úgy lehetne torzítani a versenyt, hogy az aukció alakulása már nem is befolyásolja a nyertes ajánlattevő személyét.

11) A Rendelet 17.§-ban foglaltak szerint nem egyértelmű, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja esetén az árlejtés alkalmazását valamennyi részszempontra ki kell-e terjeszteni. Ha igen, az azt jelenti, hogy a kötelezés ellenére csak olyan eljárásban lehet árlejtést alkalmazni, amelyben csak számszerűsíthető részszempontok szerepelnek?

Amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, abban az esetben azon értékelési részszempontokra lehet árlejtést lebonyolítania, amelyek „kellő pontossággal” meghatározhatóak, azaz számszerűsíthetőek, mely részszempontok megjelenítése az eljárás megindító hirdetmény kötelező eleme. Az ellenszolgáltatás összegét azonban minden esetben szerepeltetni kell az árlejtéssel versenyeztetett szempontok között, tehát számszerűsíthető szempont biztosan lesz a részszempontok között. Ezen szempontok közül kiválasztott aukcióztatásra kerülő részszempontokon azonban nem változtathat ajánlatkérő, azaz aukcióztatásuk főszabályként kötelező.

12) Az árlejtésben nem szereplő értékelési részszempontok esetében lehetséges-e módosítása az árlejtés megkezdését követően?

Az ajánlati kötöttség ugyan nem áll fenn, de módosítási lehetősége ajánlattevőnek csak elektronikus úton elektronikus árlejtés során van, tehát a nem aukciózott értékelési részszempontok tekintetében, vagy az ajánlatát csak papíralapon benyújtó ajánlattevő részéről nincs lehetőség módosításra.

13) Lehetségesek olyan értékelési részszempontok, amelyekből egyes ajánlattevőknek nyilvánvalóvá válik, hogy az egyes azonosítók mögött melyik ajánlattevő áll (pl.: távközlési technológia és a hozzá kapcsolódó paraméterek). Lehet ilyen értékelési részszempontot az elektronikus árlejtés során alkalmazni?

Az értékelési szempontrendszer kialakítása a Kbt. rendelkezései szerint történik, annak alkalmazása kötelező a Rendelet szabályai szerint is. Amennyiben a piaci szereplők pontos következtetéseket tudnak levonni a versenytársak ajánlott értékei alapján, úgy javasolt csak a rangsor megadása, melyre ajánlatkérőnek lehetősége van.

14) Egyes értékelési részszempontok esetében lehetséges-e minimum és maximum értékeket meghatározni?

A Kbt. általános szabályai értelmében lehetősége van ajánlatkérőnek minimum és/vagy maximum értékek meghatározására az egyes bírálati részszempontok esetében. Az ajánlati felhívásnak hasznos tartalmaznia ebben az esetben, hogyan értelmezi ajánlatkérő, amennyiben ajánlattevő a maximum érték fölé vagy a minimum érték alá tesz ajánlatot. A határértéket veszi figyelembe, vagy az adott részszempontot 0 ponttal értékeli, vagy érvénytelen ajánlatnak minősíti. Amennyiben a határértéket veszi figyelembe az értékelés során, úgy lehetőség van arra is, hogy a szerződésben érvényesíteni tudja ajánlattevő külön nem értékelt további vállalását, amennyiben ezt ajánlatkérő előzetesen előírta.

Amennyiben ajánlatkérő nem határoz meg ilyen szélsőértékeket, akkor ezt maga az informatikai rendszer teszi meg (például: negatív értéket nem enged megadni). Az informatikai rendszer azonban csak az értelmezhetetlen értékeket szűri, ezen belül az egyes részszempontok esetében az értékkészletet és az értelmezési tartományt esetenként kell megadni a rendszernek az aukcióra való felkészítésnél.

15) Nem egyértelmű, hogy az értékelési részszempontok közül lehet-e válogatni, illetve amelyek nem kerülnek aukcióztatásra azok értéke is feltöltésre kerül és az aukció végén történő értékelésbe bekerül (Rendelet)

17.§)Az eljárások értékelési szempontrendszere a Kbt. szerint került kialakításra, annak alkalmazása kötelező a Rendelet szabályai szerint is. Ennek megfelelően az aukciós rendszernek az összes részszempontra vonatkozó végeredményt kell mutatnia. A részszempontok közül tehát az összes induló adat feltöltésére szükség van ahhoz, hogy az aukció végén a valódi végeredmény jelenhessen meg, ne csak az adott aukcióztatott részszempontokra vonatkozó eredmény.

16) A Rendelet 17.§ (4) szakaszának azon rendelkezése nem érthető, hogy „minden értéket előzetesen egy – a súlyozással meghatározott – értékre kell csökkenteni…”

Ez az Európai Uniós irányelv 54. cikk (5) bekezdésében foglaltak átültetése. Ez a szabály csupán az ún. „normálásra” vonatkozik, azaz minden érintett paraméter azonos minimális és maximális értéktartományba való beállítását (azaz alapértelmezésben az egyik paraméter értékei pl. ne -1000 és +1000 között változzanak, míg a másiké 0 és +3 között). Ez természetesen nem érinti az előzetesen megállapított súlyszámokat, amelyeket viszont a normálás nélküli paraméterértékek alapvetően torzíthatnak, értelmetlenné téve a súlyozást magát. Mindezekért a normálást már a súlyozás előtt el kell végezni.

17) Mit jelent az árlejtés szakaszokban való lebonyolítása (Rendelet 18.§ (2) c))?

Amennyiben az árlejtés szabályai szerint meghatározott utolsó időszakban (általában 5-10 perc) újabb ajánlat érkezik, abban az esetben meghosszabbodik az aukció időtartama. Az aukció ilyen módon való meghosszabbítását nevezzük újabb szakasznak, amely a meghatározott szabályok szerint többször is ismétlődhet.

18) Az értesítés fogadásának visszaigazolása nem egyértelmű, mivel nincsen határidő a visszaigazolás küldéséhez, ezért sok jogorvoslati eljáráshoz vezethet. (Rendelet 19.§ (1))? Mit értünk visszaigazolás alatt?

A későbbi jogviták elkerülése, valamint az elektronikus közbeszerzési technikák kialakulatlan gyakorlata miatt az első időszakban, illetve további megfelelő szabályozások (pl: elektronikus tértivevény) bevezetéséig és a szükséges technikai alapok megteremtéséig célszerű faxon illetőleg hagyományos postai úton, tértivevényes levélben is megküldeni az értesítést. Természetesen az előzőekben leírtak alkalmazása esetén sincsen lehetőség az elektronikus értesítés mellőzésére. Az elektronikus visszaigazolásra a rendelet egyébként nem határoz meg tartalmi követelményeket, értelemszerűen a visszaigazolásnak egyértelműen utalnia kell az üzenet sikeres fogadására. A rendelet határidőt sem állapít meg a visszaigazolás elküldésére, erről a fentiekben már említett, későbbiekben megalkotandó szabályok rendelkeznek majd. Mindemellett aki kapcsolattartás céljából elektronikus levélcímet ad meg, attól most is elvárható, hogy az oda érkező üzeneteket rendszeresen ellenőrizze. Ennek megfelelően az elektronikus visszaigazolást az üzenet fogadását követően mielőbb, legkésőbb 1 munkanapon belül célszerű megküldeni.

19) Az árlejtés lezárásának időpontja nem határozható meg egyértelműen, tekintettel az automatikusan meghosszabbodó eljárásokra. (Rendelet 19.§(3))?

Amennyiben az aukció – az előzetesen meghatározott szabályok szerint – automatikusan meghosszabbodhat, abban az esetben akkor kerül lezárásra az árlejtés, amikor nem érkezik ajánlat a meghatározott utolsó időintervallumban.

20) A Rendelet 19. § (3) bekezdése szerint az értesítésnek tartalmaznia kell az informatikai rendszerbe történő belépést lehetővé tevő azonosító adatokat, illetve a belépéshez szükséges eszközökre vonatkozó információkat. IT biztonsági szempontból nem jelent kockázatot az összes belépési azonosító megküldése?

A rendelkezés nem a belépési azonosító nyilvánosságra (vagyis az ajánlati dokumentációba való beírása) hozatalát, hanem a belépéshez szükséges adatok, információk közlését írja elő. A belépéshez szükséges azonosítóról, illetve jelszóról minden esetben úgy kell tájékoztatni az ajánlattevőket, hogy biztosítva legyen a megfelelő biztonság (például: tértivevényes postai levél, zárt boríték). Ezáltal ezen adatok pl. faxon történő továbbítása nem megengedett , mivel nem biztosított a megfelelő biztonság.

21) A Rendelet 19. § (3) bekezdése szerint az értesítésnek tartalmaznia kell az ajánlatoknak a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelésének eredményét. Milyen formában, adattartalommal és kinek kell megküldeni? Továbbá ebben a fázisban az egyes ajánlatokhoz tartozó ajánlattevők kiléte már ismertethető?

Ez a bírálati szakaszban történő előzetes, illetve részleges ajánlatértékelés. Ebből az ajánlattevők megismerhetik, hogy milyen pozícióból kezdik meg az aukciót. Ennek formátumát nem adja meg a Rendelet és a Döntőbizottságnak sem írja elő megküldését, ahogyan a Kbt. sem tartalmaz ilyen szabályt. A fix, nem aukcióztatható paraméterekre nem adható módosított ajánlat, a változtatható paraméterekre, azaz részszempontokra igen. Az értesítés formáját a szolgáltató és ajánlatkérő dönti el.

A bírálati szakaszban, a nyilvános bontást követően az ajánlattevők már ismerik versenytársaik kilétét, valamint az általuk tett számszerűsíthető ajánlatokat.

22) A Rendelet 19. § (3) bekezdésének d) pontjának következtében a nem aukcióztatott, valamint aukcióztatott értékelési részszempontok bírálatának időbeli szétválasztása és nyilvánosságra hozatala lehetőséget nyit ajánlattevők számára az árlejtés manipulatív használatára, amit ajánlatkérők a Rendelet előírásai szerint nem fognak tudni kivédeni.

A nem aukcióztatott paraméterek is beépülnek a rendszerbe, így nem kétféle eredmény kerül kihirdetésre, ezáltal nem lesz lehetőség az előzőekben említett manipulatív magatartásra.

23) A Rendelet 19. § (3) bekezdés e) pontjában szereplő képlet eltérhet a felhívásban megadott értékelési módszertől? Amennyiben nem és azonosnak kell lenniük, akkor miért kell az értesítésben külön megadni?

Ennek a két képletnek azonosnak kell lennie, az értesítésben szerepeltetésük nem jelent többletterhet az ajánlatkérő, illetve az aukciós szolgáltató számára.

24) A Rendelet alapján a rendszer használata előtt az érintetteket fel kell készíteni (oktatás, támogatás) (Rendelet 20. §). Ki fogja ezt finanszírozni a szolgáltatóknak?

A szolgáltatók jelenleg is kínálnak olyan szolgáltatást, amely az ajánlattevők részletes felkészítését is tartalmazza. Alapszintű és meghatározott számú oktatást – igény szerint – természetesen minden esetben biztosítani kell a szolgáltatóknak, melynek költségeit a szolgáltatási díj tartalmazza, ezáltal azt ajánlatkérő finanszírozza. Mindemellett érdemes kitérni a változások oktatására is akár e-learning formában, amelyet az alapoktatás részének kell tekinteni minden olyan esetben, amikor az elektronikus közbeszerzési szolgáltató által üzemeltetett rendszer felhasználói szinten módosul. A változások oktatása a folyamatban lévő ügyek esetében az elektronikus közbeszerzési szolgáltatót terhelik.

25) Meddig kell feltölteni ajánlattevőnek a kezdő adatokat (az ajánlatában beadott ajánlati árat, valamint a további számszerűsíthető értékelési szempont értékeit) a rendszerbe és mi történik, amennyiben erre nem kerül sor (Rendelet 21. § (1))?

Mivel az ajánlatkérő felelős a teljes folyamat dokumentálásáért, az ő felelőssége az adatok ellenőrzése is. Ez azt jelenti, hogy megfelelő megoldás az is, hogy nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő tölti fel az adatokat a rendelkezésére álló papír alapú dokumentumok alapján. Mindamellett az ajánlattevőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját, papír alapú ajánlatuk alapján ellenőrizzék a rendszerbe az ajánlatkérő által rögzített adatokat, és szükség esetén javítást kérjenek, még az elektronikus eljárás licitálási szakaszának megkezdése előtt (nyilvánvalóan mindenki csak a saját berögzített adatait láthatja).

26) Amennyiben ajánlatkérőnek a Rendelet 22.§ (2) bekezdése szerint azon ajánlattevővel kell megkötni a szerződést, akit a rendszer első helyre rangsorolt, akkor mi történik azzal az ajánlattevővel, aki a Rendelet 22.§ (1) bekezdése alapján nem vett részt az aukcióban, illetve hogyan lehet magyarázatot kérni az irreálisan alacsony árra vonatkozóan?

Az aukciós rendszerbe minden ajánlattevő ajánlatát fel kell vinni, függetlenül attól, hogy részt vesz-e az aukción vagy sem. Az aukciós rendszer a rangsoroláskor minden esetben a teljes ajánlattevői kört rangsorolja, tehát annak az ajánlatát is, aki nem vesz részt az aukcióban.

A Kbt. szabályainak megfelelően kell a szerződést megkötni, tehát ha az első helyen rangsorolt irreális ár, vagy túlzott kötelezettségvállalás miatt kizárásra kerül, úgy ajánlata érvénytelen. Tehát nem utóértékelés történik, hanem a bírálati szakaszban az ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően köt szerződést, ha és amennyiben ennek nincs akadálya, úgy az aukció során első helyre rangsorolt ajánlattevővel.

27) Mi a szerepe annak a kitételnek, hogy árlejtés közben nincs ajánlati kötöttség (Rendelet 22. § (1)-(2))?

Az ajánlati kötöttség feloldása a bírálati szakaszban arra ad lehetőséget, hogy az ajánlattevők módosítsanak ajánlataikon, ellenkező esetben – tekintettel a Kbt. szabályozására – ezt nem tehetnék meg. A módosítás, azaz az árlejtésen való részvétel ugyanakkor nem kötelező, a papíralapú ajánlat is tovább él. Új ajánlatot azonban csak az árlejtés során lehet tenni, papíralapon nincs lehetőség új ajánlat benyújtására az árlejtés ideje alatt ajánlattevőnek. Ezt a feltételt már az ajánlattételkor elfogadja ajánlattevő azzal, hogy tudomása van arról, ha nem vesz részt az aukción akkor annak ilyen következményei lesznek ajánlattétele során.

28) A Rendelet 22.§ (4)-(5) bekezdései alapján megállapítható, hogy a jogszabály szó szerint nem árlejtést, licitet alkalmaz, hiszen ajánlattevőnek csak a saját ajánlatához képest kell kedvezőbbet adnia. Hogyan értelmezendő a rangsorolásra alkalmazott képlet, hiszen abban figyelembe kell venni adott esetben más ajánlatot is matematikai szempontból?

A Rendelet 22. § (5) bekezdése adja meg a (4) bekezdés alkalmazásának korlátját. Ennek értelmében „Az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során tett azon ajánlata nem vehető figyelembe, amely a 19. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott képlet alapján történő, más ajánlattevők ajánlatait figyelmen kívül hagyó automatikus kiértékelés szerint kedvezőtlenebb az ajánlattevő korábban tett ajánlatánál.” Tehát a saját ajánlatot lepontozva nem lehet az ajánlat pontszáma kedvezőtlenebb, mint az előző ajánlat esetében.

A Rendelet 22. § (4) bekezdésében alkalmazott a különbségtételt az indokolta, hogy amennyiben több bírálati részszempont van, akkor azok nem feltétlenül mozognak együtt. Ha például valaki az árból enged, lehet, hogy a jótállási időt csökkenti, azaz arra kedvezőtlenebb ajánlatot tesz, mert összességében így éri meg neki.

29) Ajánlattevői vagy ajánlati rangsort kell mutatni az aukciós rendszernek? Ajánlattevői azt jelenti, hogy minden ajánlattevő legjobb ajánlata alapján mutat rangsort, míg ajánlati rangsor esetén az összes ajánlatot rangsorolja (Rendelet 23. § (2)).

Ajánlattevői rangsorként értelmezhető a Rendelet szabályozása, ez a minimumkövetelmény. Ennél több információt is lehet adni, de annak lehetővé tétele, hogy az ajánlattevők meg tudják különböztetni magukat, nem merül fel lehetőségként.

30) A Rendelet 23.§ (3) bekezdése szerint ajánlatkérő az elektronikus árlejtés lefolytatása során az egyes ajánlattevőket véletlenszerűen választott azonosítóval jelöli és gondoskodik arról, hogy az ajánlattevőknek – saját azonosítójukon túl – nem legyen tudomásuk arról, hogy melyik azonosító melyik ajánlattevőt jelöli. Minden eljárásban új azonosítót kell kapni az egyes ajánlattevőknek?

Az ajánlattevők nem láthatnak azonosítókat az egyes ajánlatok mellett, az újabb azonosító generálása ajánlatkérő és a szolgáltató döntésén múlik. Az ajánlattevők kizárólag helyezésüket, illetve adott esetben a legkedvezőbb ajánlati értéke(ke)t láthatják.

31) A Rendelet 25.§ (1) bekezdése szerint amennyiben az árlejtés lebonyolítása során bármely szereplő az informatikai rendszer üzemzavarát észleli abban az esetben a tény jegyzőkönyvben való rögzítése mellett az ajánlatkérő a Kbt. 92.§ b) pontja alapján az eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Bármilyen rendszer hiba, illetve arra utaló bejelentés az eljárás eredménytelenségét eredményezi?

Ez a rendelkezés természetesen csak az elektronikus árlejtést lebonyolító rendszer hibáira vonatkozik. Ennek megfelelően amennyiben valamely ajánlattevő az internetszolgáltatás hibája, illetve egyéb technikai probléma miatt nem tud kapcsolódni az árlejtést lebonyolító rendszerhez, annak jogilag nem lehet hatása az aukció menetére, azaz nem lehetetleníti el annak lefolytatását és az eredmény jogszerű kihirdetését.

Az elektronikus árlejtést lebonyolító informatikai rendszerrel kapcsolatos lehetséges hibák ellenőrzésének módját érdemes rögzíteni az ajánlatkérő és a szolgáltató közötti szerződésben (tekintettel arra, hogy a hibák egy részét a szolgáltató rendszere naplózza).  A bejelentett hibák megalapozottságát és tényét minden esetben ki kell vizsgálni és adott esetben ennek eredményét követően kell az eljárást eredménytelenné nyilvánítani.

32) Mi az, ami elfogadható a titkosság sérelmének (Rendelet 25.§ (3))?

Titkosság sérelme alatt értjük, amennyiben az eljárásában résztvevők valamelyike az aukció lezárását megelőzően az informatikai rendszerből jogosulatlanul adatokhoz fér hozzá. Amennyiben az aukcióban résztvevő szereplők bármelyikének tudomására jut erre utaló jel, akkor a rendelkezésre álló információkat és konkrét tényeket dokumentálva egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell az ajánlatkérőt, valamint az aukciós szolgáltatót. Ezt követően az aukciós szolgáltatónak a rendelkezésre álló naplózott állományokból – amennyiben erre lehetőség van – haladéktalanul meg kell állapítani az észlelt sérelem jogosságát és megalapozottságát. A titkosság sérelmét függetleníteni kell attól, hogy az információk jogosulatlan megszerzésének van-e, illetve volt-e bármilyen hatása az eljárás eredményére (azaz ha nem használták fel az így megszerzett információkat, abban az esetben is eredménytelenné kell nyilvánítani az árlejtést).

33) Kötelező-e az árlejtést alkalmazni, amennyiben a központi beszerző szervezet nem saját nevében, hanem intézményi megbízás alapján bonyolít le beszerzést (Rendelet 27.§ (3)).

Amennyiben a Rendeletben foglalt feltételek fennállnak, abban az esetben intézményi megbízás esetén is köteles árlejtést lebonyolítani a központi beszerző szervezet.

34) Központosított közbeszerzésben a keretmegállapodásos eljárás első, második vagy mindkét szakaszában kell aukciót lebonyolítani?

Az irányelvek (54. cikk. (2) bekezdés) értelmében a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában, a verseny újbóli megnyitása esetén alkalmazható az árlejtés és ennek megfelelően a Rendelet értelmében kötelező is.

35) Lehetséges versenyeztetési módokként csak az aukció jelenik meg a katalógus alapú versenyről nincs szó?

A katalógusról a Rendelet az EU irányelveknek megfelelően szól, azaz részletes szabályozást nem tartalmaz. Ennek megváltoztatása érintené mind a KSZF, mind pl. a helyben központosított közbeszerzés szabályozását.

A kérdés elsősorban a keretmegállapodásos eljárásra utal, azaz fel lehetne oldani a Kbt. főszabályt, hogy csak csökkenő lehet az ár, s ezzel párhuzamosan kialakítani a katalógusalapú verseny szabályozását, ahol mind akciók bonyolítására, mind közvetlen rendelésre van lehetőség. Amennyiben több terméket tartalmaz egy adott keretmegállapodás, mindez további kérdéseket vet fel a legjobb ajánlat kiválasztásának vonatkozásában. Ez azonban elsősorban nem a Rendelet hatásköre, hanem a Kbt. valamint a központosított közbeszerzés szabályozását érinti.

36) Mi történik akkor, ha az árlejtés érvénytelensége miatt vagy egyéb árlejtéssel összefüggő okból nem férnek bele a 30/60 napos eredményhirdetési határidőbe? Van-e lehetőség a Kbt-ben meghatározott egyszeri alkalmon felüli meghosszabbításra?

A Kbt.-ben meghatározott egyszeri hosszabbítási lehetőségen felül nincs további alkalma ajánlatkérőnek, hogy az árlejtés miatt később hirdessen eredményt. Ebben a helyzetben ajánlatkérőnek fel kell készülnie arra, hogy eleve hosszabb bírálati határidőt szabjon meg, a Kbt. szabta korlátokon belül.

37) Amennyiben az árlejtés lebonyolítását megelőzően kiderül valamilyen eljárási hiba és az előzetes értékelést megtámadja valamely ajánlattevő, abban az esetben ezáltal csúszhat az árlejtés előzetesen megadott időpontja?

Az árlejtés lebonyolítása az eredményhirdetést megelőzően történik, előzetes értékelés nyilvánosságra hozatala nem része a bírálati szakasznak, azaz minden ajánlattevőnek lehetősége van az árlejtésben részt venni, ezért ebben a fázisban előzetes értékelés okán nem támadhatják meg az eljárást. Amennyiben más okból támadják meg az eljárást, úgy a jogorvoslati fórum dönti el ideiglenes intézkedés alkalmazását. Egyéb hátráltató tényező esetében az ajánlatkérőnek lehetősége van az eredményhirdetés egyszeri, maximum 30 napos elhalasztására.

38) Amennyiben az árlejtés eredménytelenül zárul, akkor újraindítási kötelezettsége van ajánlatkérőnek?

Amennyiben az árlejtés azért eredménytelen, mert nem tettek elektronikusan ajánlatot az ajánlattevők, úgy nem. Amennyiben azért, mert technikai okokból nem tudta ajánlatkérő biztosítani megfelelő időben az árlejtés lebonyolítását, úgy igen, újraindítási kötelezettsége van.

39) Az árlejtés lezárását követően van-e lehetősége ajánlatkérőnek tárgyalást lebonyolítania?

Az árlejtés lezárásával véglegesen beáll az ajánlati kötöttség, további tárgyalásra, illetve az ajánlat bármilyen módosítására nincsen lehetőség, még ajánlatkérő kérése esetén sem.

40) Hogy lehet beleilleszteni az elektronikus árlejtés rendszerébe azt, ha egy adott értékelési szempont bizonyos adatok - pl. 500 darab teljesítési helyre vonatkozó adat – átlaga, hiszen az ajánlattevő ilyenkor a hagyományos ajánlatkérésénél az összes részadatot is bekéri.  Van-e lehetőség a licit lezárását követően papír alapon bekérni a részletes ajánlatot (természetesen úgy, hogy ne lehessen az adott ajánlaton változtatni)?

Az Ajánlatkérőnek előzetesen – a felhívásban – meg kell adnia, hogy hogyan kéri az árak kalkulálását, azaz a részletes ártáblázatokat, és ezt az árlejtést követően be is kell adnia az ajánlattevőnek, mert ez nyilvánvalóan a szerződés mellékletét fogja képezni.

41) Hogyan kezelendő a közös ajánlattétel esete az aukció során? Különösen érdekes ez a kérdés akkor, amikor a közös ajánlattevők fizikailag egymástól nagy távolságra vannak.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlattevők egy ajánlatot tesznek, ezáltal az árlejtés során is egy szereplőként vesznek részt. A közös ajánlattevők közötti viszonyt az ajánlattevőknek kell egymás között megállapodásban rögzíteniük, valamint erről tájékoztatni ajánlatkérőt is. A megállapodásban, illetve az ajánlatban egyértelmű tájékoztatást kell adni a kapcsolattartó félről, akivel – a Kbt. általános szabályai szerint – kommunikál az ajánlatkérő, valamint akihez eljuttatja az aukciós rendszerhez való hozzáférési jogosultságot.

42) Amennyiben ajánlattevő észleli, hogy hibásan adta meg ajánlatát (például egy vagy több nagyságrendi eltérés), akkor céges e-mail címről kérheti-e annak azonnali törlését?

Az árlejtés során nincs lehetőség az ajánlatok törlésére. Ezt az előkészítés során egyértelművé érdemes tenni. Amennyiben ajánlattevő hibásan jelölte meg ajánlatát, úgy vállalnia kell annak következményeit, hogy pl. az eljárás nyerteseként nem köt szerződést a hibás ajánlat alapján, ezért ajánlati biztosítékát elveszti.

43) Aukció lebonyolítása esetén hogyan célszerű és az eljárás melyik fázisában aukciós szolgáltatót választani?

Amennyiben ajánlatkérő még nem alkalmazott elektronikus árlejtést, abban az esetben célszerű, ha meggyőződik a szolgáltatás minőségéről a lebonyolítást megelőzően akár képzés keretében, akár éles aukciós környezet megismerésével. Különösen fontos továbbá, hogy ajánlatkérő összehangolja igényeit a szolgáltató szoftvere nyújtotta lehetőségekkel, melynek érdekében már a közbeszerzési eljárás előkészítésébe be kell vonni a szolgáltatót.

2. TOVÁBBI KÉRDÉSEK

Ebben a fejezetben lévő kérdéseket nem javasoljuk szerepeltetni a gyakran ismételt kérdések között, tekintettel arra, hogy vagy nem érint elég széles kört vagy jelen pillanatban nincsen egyértelmű válasz.

44) Miért szükséges az elektronikus és papír alapú közbeszerzés, valamint a vonatkozó szabályozás szétválasztása azáltal, hogy az egyik kormányrendeleti szinten, a másik pedig törvényi szinten szabályozott? A különböző szintű jogszabályi szabályozás nem fog kockázatot jelenteni az információk kezelésében?

Az elektronikus és papíralapú megoldások párhuzamos kezelése szükséges az esélyegyenlőség biztosításához. Ennek érdekében a Rendelet erre vonatkozóan is tartalmaz elemeket, hogy az esetlegesen felmerülő kérdések, például az elektronikus aukción részt nem vevő, de ajánlatot tevő ajánlattevők esetében ne vezessenek félre. Utóbbi esetben is biztosítani kell a papíralapú ajánlatot tevő jogait, ugyanakkor nem lehet esélyegyenlőtlenségre hivatkozni abban az esetben, ha az ajánlati felhívásban ajánlatkérő jelezte, hogy aukciót kíván folytatni, de az ajánlattevőnek nincs internetes kapcsolata. A vonatkozó szabályozás törvényi szintre emelése azonban megfosztaná ezt a területet a rugalmas, könnyebben kiegészíthető, javítható, a gyorsan változó informatikai piaci megoldásokhoz való alkalmazkodást elősegítő jellegétől. Ebben a formában, különös tekintettel az általános szabályoktól való eltérés tekintetében előnyösebb a kormányrendeleti szint választása a jogalkotó részéről.

45) Az elektronikus közbeszerzés fejlesztésének irányait nem rendeleti módon, hanem szabványokkal vagy ajánlásokkal kellene meghatározni, mivel csak úgy integrálhatóak a szolgáltatások. Miért nem tartalmaz a Rendelet szabványokat?

Az állami normatíva ad lehetőséget egyértelmű szabványok meghatározására. Erre – különösen informatikai termékek esetében – nem a jogszabályi szint a rugalmas megoldás.

46) Az árlejtés pozícionálása a közbeszerzések rendszerében, különös tekintettel az elektronikusan bonyolított, támogatott vagy teljes mértékben elektronizált közbeszerzési eljárásokra problémát okoz. A Rendelet 4. §-a szolgáltatásokról szól, a 167/2004. Korm. rendelet ezt is és a katalógust is cselekménnyé alakította, az EU-s direktívák azonban nem. Ebből az következhet, hogy a versenyszférában alkalmazott megoldásokat nem lehet egy az egyben használni, amitől drágább lesz.

Miután a Rendelet 4. §-a nem beszerzési technikákról, cselekményekről szól, hanem szolgáltatásokról, így az eljárási cselekmények informatikai támogatása, mint például az ajánlatok versenyeztetésének és a verseny dinamizálásának elektronikus támogatása, mint szolgáltatás logikus eleme a Rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontjának.

A katalógus kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatás különálló megfogalmazása azért lényeges, mert erre vonatkozóan az EU irányelvek és a Kbt. sem tartalmaz szabályozást, itt nagyobb a jogalkalmazó és jogalkotó mozgástere.

A versenyszférában alkalmazott megoldások (cherry picking, vagy japán aukció) más közbeszerzési környezetben sem alkalmazhatók korlátozás nélkül, hiszen az irányelveknek való megfelelés egységesen korlátozza a sokszínű aukciós piac tevékenységét, így nem használhatók ki maradéktalanul az aukciós szoftverek nyújtotta lehetőségek. Ebben a helyzetben nem is ez a célja a rendeletnek, hasonlóan az Irányelvek megközelítéséhez.

47) A Rendelet 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint mit nevezünk saját informatikai rendszernek?

Saját informatikai rendszernek nevezzük azon rendszert, amely az azt felhasználó tulajdonában van, azaz nem bérelt vagy lízingelt.

48) Melyek a Rendelet 5. § (2) bekezdésében hivatkozott ingyenes szolgáltatások és ezek hogyan használhatóak?

A kérdező a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII.10.). Kormányrendeletre gondolt. Ennek értelmében:

       5. §  (1) A központi rendszer szolgáltatásai interneten keresztül vehetők igénybe.

(2) Az ügyfelek térítésmentesen vehetik igénybe - e rendeletben foglaltak kivételével - a központi rendszer által közvetlenül nyújtott elektronikus szolgáltatásokat; a közvetített elektronikus szolgáltatások központi rendszeren keresztül történő igénybevétele miatt tőlük további külön térítés nem kérhető.

49) A Rendelet 5. § (3) bekezdése előírja azokat a követelményeket, amelyek szükségesek az elektronikus közbeszerzési szolgáltatás nyújtásához. Ezekből azonban nem egyértelmű a tartalmuk, ezért szabályozni kellene a kötelezően publikálandó tartalmakat, valamint indokolt volna megkövetelni, hogy ezeket a követelményeket a szolgáltatás megkezdése előtt (pl. 6 hónappal) teljesítsék.

A Rendelet egyértelműen definiálja, hogy mit kell közzétenni, az egyes tartalmi követelmények kevésbé szabályozhatóak, ajánlás megfogalmazására van lehetőség.

50) A Rendelet alapján a központi beszerző szervezet a kiemelt termékek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban köteles elektronikus árlejtést lefolytatni, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait. Mi történik, ha a lebonyolítandó árlejtés esetén egyik nyertes szolgáltató sem vállalja az e-árlejtés lebonyolítását? (Rendelet 27. § (2)).

Ez az ajánlatkérőn kívülálló ok, ellehetetlenülést eredményez, a Ptk. szabályai irányadók. Akkor lehet valaki nyertes, ha ajánlatot adott be, tehát vállalja. Ha utóbb nem köt szerződést, akkor ajánlati kötöttséget sért, mely esetre célszerű biztosítékot kikötni, melyet elveszít. Ha pedig a megkötött szerződés ellenére nem vállalja, akkor az szerződésszegésnek minősül, amelyet biztosítani ( kötbérrel , szerződés felmondással, kártérítési kötelezettséggel pl. ) célszerű.